TARTALOM

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása …............

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.5 Mindennapos testnevelés

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

2.7 Projektoktatás

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3. Melléklet:

1. Egészségnevelési program

2. Környezetnevelési program

1. Az iskola nevelési programja

1.a.) A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi.

Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg – lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban.

Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén.

Arra törekszünk, hogy iskolánkban, jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk.

Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Cél: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. Felkészíteni a gyereket arra, hogy:

- alapműveltséggel rendelkezzen;

- képességeinek megfelelő iskolát válasszon a továbbtanuláshoz, és ott keresztyén emberként

álljon helyt. A tanulókat érdeklődésüknek, tehetségüknek, és képességüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanulásra, illetve a társadalomba való majdani beilleszkedésükre.

Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva.

Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek és egymás tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét.

1.b.). Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja

Távlati cél:

A társadalom számára hasznos, igazi értékrend szerint élő boldog, megelégedett embert nevelni.

Közeli cél:

Felkészíteni a gyereket arra, hogy:

- alapműveltséggel rendelkezzen;

- képességeinek megfelelő iskolát válasszon a továbbtanuláshoz, és ott keresztyén emberként

álljon helyt;

- megtalálja azt a közösséget, amely segíti őt.

Konkrét célok

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára:

Óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermek szociális képességeit; a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődését és nyitottságát.

Tegyük fogékonnyá a gyermeket a saját környezete, a természet, a közösség, majd a társadalom értékei iránt.

Az iskola adjon teret a gyermek, játék- és mozgás iránti vágyának.

Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.

Lehetőségeinkhez képest tegyük lehetővé az integrált nevelést.

Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapkészségeket és alapvető képességeket fejlesszen.

A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, különböző motivációjú, eltérő kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.

Lehetőségeinkhez képest tegyük lehetővé az integrált nevelést.

A tanulókat érdeklődésüknek, tehetségüknek, és képességüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanulásra, illetve a társadalomba való majdani beilleszkedésükre.

Tudjuk, hogy pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink megvalósításához garancia az, hogy intézményünk minden dolgozója életvitelében, munkájában elkötelezettségre, nyitottságra és hitelességre törekszik.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

1. c.). Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára:

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvésének kell állnia.

A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és így motivált munkában fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és segítjük érzelemvilágának gazdagodását.

A tanuló a tanulási tevékenységek közben - képességeinek megfelelően – folyamatosan bővítse alapismereteit.

Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Fejlesztjük a tanuló tanulási képességét, megalapozzuk a tanulási szokásokat.

Segítjük a tanulási nehézségekkel küzdő gyereket.

Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket.

Megerősítjük, illetve igyekszünk kialakítani a keresztyén magatartásmintákat, szokásokat.

Elkezdjük a közösségi életre való nevelést.

A gyermek jellemét formálva a személyiség érését segítjük elő.

A fenti feladatokat a szülőkkel, szakemberekkel együtt próbáljuk megoldani.

1. d.). Eljárások, módszerek

. Az iskolában tanító pedagógus a célravezető nevelési módszereit alkalmazza és ez irányú módszertani tudását megosztja kollégáival Ismertessük meg és fogadtassuk el a tanulókkal az iskolai élet normáit, szabályait.

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei közül különösen kiemelkedik a példakép, a példakövetés, az eszménykép.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

A tevékenység megszervezésének a módszereinél (követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás) a gyerekek tapasztalják meg a pedagógus igazságos, józan szeretetét.

A magatartásra ható módszerek közül részesítsük előnyben az ösztönző (helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret) és a gátlást kiváltó (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás) módszereket a kényszerítő (felszólítás, követelés, parancs, büntetés) módszerekkel szemben.

1. e.). Eszközök

A nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél részt vesz, a beszélgetés és a többi verbális eszköz. Jelentős szerepet játszanak a non verbális eszközök is a különböző szociális technikák mellett. (Ez utóbbiak az ön- és emberismeret fejlesztéséhez ill. a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ilyenek: A szerepjátékok, a dramatizáló tevékenységek, a különböző fejlesztő foglalkozások.)

Szintén a nevelés eszközeiként jelennek meg a hagyományőrző rendezvények, kirándulások, vetélkedők, találkozók.

A nevelő-oktató munka során az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget.

Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is.

A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal:

Az értelem művelése

Segítő életmódra nevelés

Egészséges és kultúrált életmódra nevelés

Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak:

Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba

A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn13, 15/

Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok)

Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése.

Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat.

A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját

Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg.

Egészséges és kulturált életmódra nevelés

A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni.

Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése:

Ennek érdekében feladatunk:

• hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek szeretete hassa át,

• hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket,

• ,hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja,

• ,hogy tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre,

• hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket,

• hogy lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat,

• hogy kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére,

• hogy jól együttműködjünk a térség iskoláival,

• hogy a szülőkkel olyan szemléletben tudjunk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Alapelvek, célok:

Segítjük a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.

Fejlesztjük az életvezetési képességeket.

Fejlesztjük a tanulók felelősségérzetét

Felkészítjük a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.

Elősegítjük a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.

Megvalósítjuk a mindennapi testedzést a tanulók számára.

Az egészséges életmódra való nevelés keretében kitérünk a mentálhigiénés területre is.

Feladatok:

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

a.). Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:

Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség.

Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, együttműködve a közétkeztetés dolgozóival

Öltözködés,

Higiénia, tisztálkodás,

Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben,

Ésszerű napirend kialakítása.

b.). Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb.

c.) Egészségnevelési nap, verseny szervezése

Az egészségnevelés színterei:

• Minden tanulót egyformán érintő elemek:

Példamutató iskolai hatás

Termek, folyosók, udvar, élősarok kialakítása,

A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,

Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,

Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés,

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:

Közismereti tantárgyakba beépített egészségnevelés

Projekt programok

Erdei iskola.

A téma megjelenik atervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanuló dokumentumokban.

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli előadások

Egészségnevelési akciók

Előadások, kiállítások

. Rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg…

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

megmenteni a beteg életét

megakadályozni a további károsodást

elősegíteni a gyógyulást

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

1. elmélet

2. gyakorlat

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

Az ember, társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel.

Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn13, 35/

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon.

Feladataink:

A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti jó kapcsolatok kialakítása érdekében tanuló ismerje meg, a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett ezt szolgálatnak tekintse.

Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.

Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására.

Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad.

Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában.

Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház).

Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv.

Új tanuló érkezése az osztályba

Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérő. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre:

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnököknek.külön figyelmet kell fordítani a következőkre:

A tanuló megfigyelése, megismerése

A tanuló személyiségének megismerése

Egyéni beszélgetések

A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben

A tanuló tudásszintjének megállapítása

Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra.

Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban.

A szóbeli ellenőrzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggő szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat.

Írásbeli felmérés során tudásszint felmérő dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást.

A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretéről, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében.