�gy �t h�nappal ezelõtt Belgiumban, a Leuweni (Louvain-i) Egyetemen voltunk egy konferenci�n, melynek a t�m�ja ez volt: Egyh�zak Eur�p�ban, magyar �s belga szemmel. Nagyon sok �rdekes dolgot meg lehetett tudni arr�l, hogy nyugatr�l hogyan l�tszanak az egyh�z probl�m�i, de - mint kider�lt - mi is meg tudtuk lepni a der�k nyugatiakat azzal kapcsolatban, hogy milyen az egyh�z helyzete egy posztkommunista orsz�gban.

Sz�munkra azonban m�gis az volt a kulcsmondat, amit egy ottani el�g neves belga katolikus politikus mondott el: Belgiumban lassan - ad abszurdum - od�ig fogunk jutni, hogy mindenki katolikus k�rh�zban gy�gy�ttatja mag�t, mindenki katolikus iskol�ba j�r, de vas�rnaponk�nt m�r senki nem j�r mis�re.

Ez az a helyzet, amit v�lem�nyem szerint Szab� Istv�n professzor �r az egyik k�rd�sbe m�r belevitt. Ez a nyugati helyzet; nem a mi helyzet�nk, viszont nagyon pontosan mutatja azt, hogy az, ami a liber�lis, szabados, vagy szabads�gos szellemben Nyugat-Eur�p�ban t�rt�nt: a spiritualit�s �nki�r�t�se annak jegy�ben, hogy az egyh�z r�szben hasznoss� tegye mag�t, r�szben pedig versenyezzen a vil�ggal a szabads�g eszm�iben, oda vezetett, hogy �ppen a gy�kerek romlottak meg. (Mert megjegyezn�m, hogy a liber�lis kereszt�nys�g ugyan�gy nem kereszt�nys�g, ahogyan a szocialista demokr�cia nem volt demokr�cia. Ebbõl az k�vetkezik, hogy b�r nek�nk ezekkel a k�rd�sekkel szembe kell n�zn�nk, nem �gy kell azonban vel�k foglalkoznunk, mint ami k�zvetlen j�võk�p�nk lehetne.

T�m�m kifejt�s�hez elõsz�r azt a k�rd�st tenn�m fel, melyet Szab� Istv�n m�r felvetett, ennek a k�rd�snek a .faji vagylagos. volt�t: ha eljelent�ktelenedik az egyh�z spiritu�lis tartalma, �s elõt�rbe jutnak az alrendszeri elemek, ez j� vagy rossz? �n �gy gondolom, hogy a posztkommunista gett�egyh�z kialakul�sa l�nyeg�ben annak a szerves egys�gnek a sz�tver�s�t jelentette, ami az egyh�z mindig is volt: a puszta kultuszk�z�ss�gen t�l saj�t falain t�lmutat� iskolai �s szeretetszolg�lati int�zm�nyrendszer. Ez term�szetes m�don mûk�d�tt, k�l�nb�zõ, konkr�t egyens�lyi helyzetekben. �n �gy gondolom, hogy amikor most visszat�r ez a r�gi term�- szetes �s szerves helyzet, akkor a feladat nem vagy-vagy �s nem is-is, hanem a magunk konkr�t helyzet�ben annak megtal�l�sa, hogy milyen egyens�lyi rendszerben tud mûk�dni ez a k�t vagy h�rom szf�ra, a kultikus k�z�ss�g, a spiritualit�s, �s a nevel�si, illetve a karitativit�si r�sz. A gy�k�r �s a k�z�ppont term�szetesen a lelkis�gi �sszef�gg�srendszer, amely ha elhal, akkor a belga helyzet j�n l�tre. Minket ez pillanatnyilag nem fenyeget, de abb�l a szempontb�l mindenk�ppen vesz�lyes a helyzet, hogy rossz egyens�ly alakulhat ki pl. egy gy�lekezet �s egy iskola k�z�tt. Ez sajnos nagyon sokszor elõfordul, hiszen a kereszty�n k�z�ss�geket legink�bb �ppen a nevel�sbõl szor�tott�k ki, �ppen ez�rt az �n. modern iskolarendszerben nem eg�szen pontosan l�tj�k �t, mi a k�l�nbs�g a gy�lekezet �s az iskola k�z�tt. Ez a kettõ, noha �sszetartoznak, m�gis k�t auton�m entit�s (az iskola soha nem v�lhat gy�lekezett�, a gy�lekezet pedig soha nem lehet iskol�v�, ami m�r csak �letkori okokb�l sem menne), amelynek egym�st erõs�tõ jelleg�t kellene kiemelni, �s nem azt, hogy mi az, ahol a kettõ k�l�nb�zik. �n mindenesetre az egyens�lyra h�vn�m fel a figyelmet.

Ha most megn�zz�k az elõzm�nyeket, akkor �n elõsz�r a r�gi egyh�zr�l, vagyis a n�pegyh�zr�l fogok besz�lni, �s �ttekintem, melyek annak karakteres jellemvon�sai. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy n�lunk a .n�pegyh�z. kifejez�s a kommunizmus miatt tulajdonk�ppen k�t f�zist jelent, �s ez a k�t idõszak a magyar t�rt�nelemben - az egyh�z lefojtotts�ga illetve peremre szor�totts�ga miatt - egym�st fedi, vagy egym�sba �tl�g. Az eredeti n�pegyh�z ugyanis a belesz�letetts�gnek azt a fajta - egyszerre elõny�s �s rendk�v�l h�tr�nyos, mert nem rugalmas �s nem mozg�kony - szerkezet�t jel�lte, ahol az emberek term�szetes m�don v�ltak az egyh�z tagjaiv�, �s annak hagyom�nyrendszer�t t�bb�-kev�sb� kit�ltve elfogadt�k azt, ami �gymond m�r bev�lt, �s hagyom�nyos volt, �s ugyanakkor �ltal�ban idegenkedtek att�l, ami �j volt. Ez egy�bk�nt az agr�rt�rsadalmak tipikus magatart�sform�ja: egy agr�rt�rsadalomba csak azt lehet be�ltetni, �s azt lehet megtartani, ami valamilyen csoda folyt�n tudja mag�t igazolni, a t�bbi dolog egyszerûen lepereg r�la. Ilyen az �nfenntart�, �nreprodukci�s vil�g. A n�pegyh�z .belesz�letetts�ge. is ilyen, �s tulajdonk�ppen azt lehet mondani, hogy a n�pegyh�zon bel�l csak bizonyos �lõ p�ld�k tudtak egy-egy gy�lekezetet, vagy egy-egy egyh�zr�szt olyan ir�nybaelvinni, amelyik a hagyom�nyos normarendszerbe nem f�rt bele. Nem olyan r�g egy tan�tv�nyunk a reform�tus vall�soss�gr�l �rt egy tanulm�nyt, a 1848-1895 k�z�tti korszakb�l. Ez a hagyom�nyos n�pegyh�z felboml�si idõszaka. Az itt vizsg�lt egyh�zl�togat�si, egyh�zl�togat�si jegyzõk�nyvben szerepelt egy nagyon �rdekes kateg�ria, m�gpedig az, hogy a lelk�szek �gy �rt�kelt�k a gy�lekezetnek az �let�t, hogy .kellõ m�rt�kû, el�gs�ges. stb. A hagyom�nyos vil�gban teh�t l�tezik egy norma, amelynek alapj�n az �nk�pbõl levezetve azt lehet mondani, hogy ha p�ld�ul h�sv�tkor a templom �gy ahogy tele van, az .kellõ m�rt�kû.. Ebbõl lett a v�d�sen egy nagy vita, hogy vajon lehet-e azt �rni, hogy t�l sokan vettek �rvacsor�t, vagy esetleg t�l sokan vettek r�szt az evang�liz�ci�n. Ez a k�rd�s lehet jogos, de persze ez a modern embernek a maga kicsit szkeptikus �s ironikus megk�zel�t�se. A l�nyeg, hogy a n�pegyh�zi rendszerre �pp az a jellemzõ, hogy neh�z mozg�s�tani, de amikor a mozg�s�t�s megt�rt�nt �s begy�kerezett, akkor az szok�sszerûen kezelõdik, fenntartatik. Teh�t maga az eg�sz rendszer rendk�v�l stabil, azonban ez a rendszer tulajdonk�ppen elnyeli a meg�j�t� vagy a szokatlan energi�kat, s nem nagyon lehet vele mit kezdeni.

Ezt a n�pegyh�zat gett�s�tott�k �gy a kommunizmus idej�n, hogy lev�gt�k kez�t-l�b�t, �s az egyh�znak megmaradt az alapvetõ funkci�j�t t�bb�-kev�sb� szabadon biztos�t� feladata: az evang�lium hirdet�se, a s�kramentumok kiszolg�ltat�sa. �s ez a n�pegyh�z tulajdonk�ppen �gy v�lt m�sf�le egyh�zz�, hogy aki benne maradt, az ugyan m�r �nk�nt maradt benne, m�gis a hagyom�nyok alapj�n. Ez az egyh�z term�szetesen nem tudott meg�julni, nem lehetett az �nk�ntes d�nt�sek egyh�z�v�, hiszen fontos r�tegeket szor�tottak ki belõle, pl. 1950-es �vek elej�n: az �rtelmis�g nagy r�sz�t, �s olyan csoportokat, melyek n�lk�l az egyh�z anyagi megalapozotts�ga megrend�lt: ez volt a falvakban a t�nkretett magyar k�z�pparaszti r�teg, a v�rosokban a t�nkretett hagyom�nyos kistisztviselõi, kispolg�ri r�teg. Ennek k�vetkezt�ben egy nagyon saj�tos helyzet �llott elõ, tulajdonk�ppen egy hitvall� n�pegyh�z.. Hiszen az, aki ottmaradt, �nk�nt kifejezte az egyh�zhoz val� tartoz�s�t, ez ugyanakkor m�gis belesz�letetts�g volt nagyobb r�szbõl, hiszen egyszerûen �gy maradtak ott az emberek, hogy nem is nagyon mozdulhattak el abb�l a keretbõl, ahol befagyasztott�k a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z �let�t is. Ennek az egyh�znak int�zm�nyes probl�m�i alig voltak, hiszen egyetlen k�z�piskol�ja volt, valamint n�h�ny diak�niai int�zete, amelyet t�bb�-kev�sb�, �gy ahogy fenn tudott tartani, a v�g�n m�r bizonyos �llami seg�ts�ggel. Az infrastrukt�ra nem k�vetelte meg, hogy megjelenjen a hitvall�soss�gnak valamif�le emelt aktivit�si szintje.

Az �j egyh�z - a mi egyh�zunk a 90-es �vektõl kezdve - egy olyan hitvall� n�pegyh�z, ahol egyre kisebb abelesz�letetts�gnek az ar�nya. Hiszen az idõs gener�ci� kihal�s�val, aki marad, ilyen vagy olyan szinten v�gsõ soron m�giscsak d�nt, hiszen az egyh�zon k�v�l adott esetben m�g elõny�sebb is lenne neki, mint azonbel�l. Ebbõl k�vetkezik viszont, hogy ez az �j egyh�z individualist�bb �s individu�lisabb egyh�z. Kev�sb� k�z�ss�gi. Ennek az individualizmusnak hatalmas pozit�vuma az, hogy sokf�les�get hoz, nagyobb mozg�steret �s rugalmass�got. Term�szetesen ezek az elõny�s dolgok igen h�tr�nyoss� v�lhatnak, hogy ha az egyh�z megfelelõ strukt�r�ja, vezet�si strukt�r�ja, kanaliz�l� k�pess�ge t�l gyenge ahhoz, hogy ezt a sokf�les�get, ezt az individualiz�l�st kezelni tudja, �s megfelelõ helyekre tudja az energi�kat elvezetni.

Ebbõl meggyõzõd�sem szerint az k�vetkezik, hogy ezt az individu�lis t�pus� hitvall� egyh�zat egy kisebbs�gi egyh�zban csak �gy lehet j�l fenntartani, hogy ha a h�l�zatnak �s a hagyom�nyos gy�lekezeti strukt�r�nak a kettõss�g�ben dolgozik. Teh�t �n �gy gondolom, hogy a gy�lekezeti kereteket, �gy, ahogy azokat a n�pegyh�zi idõkbõl �r�k�lt�k, fenn kell tartani. Ezek adj�k a kiindul� pontot tulajdonk�ppen mindenhez. Nemcsak lelkileg; ezt a keretrendszert, ameddig lehet, �vni kell. Azt azonban tudom�sul kell venni, hogy ebben a r�gi keretben - �gy is lehetne mondani, hogy struktur�lisan ez a r�gi t�mlõ - egyre t�bb �j elem, �j ember, �j szellemis�g keletkezik, �s �ppen ez�rt ezt a gy�lekezeti keretrendszert egy�ttal a gy�lekezeteken fel�lemelkedõ h�l�zatokk � kell szervezni. M�gpedig felhaszn�lva azt, hogy a gy�lekezeteket imm�ron nem a n�pegyh�znak a t�bb�-kev�sb� egys�gesen gondolkod�, egys�ges normarendszerben �lõ k�z�ss�ge, hanem a legk�l�nb�zõbb helyekrõl j�tt emberek alkotj�k. �s �ppen ez�rt ezeket az embereket a gy�lekezeten k�v�l nagyon j�l be lehet kapcsolni olyan h�l�zatokba, amely k�tõdik a mi korszakunk .specialista. vagy .professzion�lis. T�rsadalm�hoz k�tõdik. Az idõk sor�n imm�ron a legt�bb kereszty�n ember is szakemberr� v�lik valamilyen szinten, valamilyen form�ban. Ennek k�vetkezt�ben persze sajnos elv�sz nemcsak az �ltal�nos nemzeti mûvelts�g, hanem az �ltal�nos kereszty�n mûvelts�g is. �ri�si fontoss�g� lenne azonban, hogy ha az egyh�z v�llalna egy ilyen, nem puszt�n a hit�letre vonatkoz� feladatot, amennyiben megpr�b�ln� megteremteni az egy�tt �lõ emberek k�z�tti kommunik�ci�nak, egy�tt�l�snek azt a fajta sz�ks�glet�t, hogy legyen a k�l�nb�zõs�gek ellen�re, vagy azok mellett egy k�z�s kereszty�n mûvelts�g, annak k�l�n�sen is szakmai, etikai �sszef�gg�srendszere, a nemzeti mûvelts�ghez k�tõdõ �sszef�gg�srendszere, �s nagyon erõs vil�gn�zeti k�tõd�srendszere. �gy is lehetne mondani, hogy az egyh�zak ezt most visszavehetik, mert a szekulariz�lt vil�g feladta. M�rmint azon a szinten, amelyrõl �n most besz�lek, mert �zleti szinten nem, hiszen a szekulariz�lt vil�gba az �zleti manipul�ci� folyamatosan termeli a vil�gn�zeteket, a divatokat, a manipulat�v, a fogyaszt�i idi�ta embernek alkalmi c�lokat ad� �sszef�gg�seket. Viszont az �letnek az �rtelemad�si r�sz�vel nem foglalkozik, f�l is tõle, nem tudvele mit kezdeni. Az egyh�znak ezt a feladatot egyszerûen vissza lehet venni, szinte harc n�lk�l. Ugyan�gy az �rt�kad�snak, az �rt�kmeghat�roz�snak a feladat�t is, hiszen a szekulariz�lt vil�g pillanatnyi �llapot�ban �rt�kmentes nevel�srõl, vil�gn�zeti semlegess�grõl, pragmatizmusr�l, stb. besz�l. F�lnek att�l, hogy a materialista jellegû �letvezet�snek az abszol�t nihilje �t�t azokon a divatokon �s mesters�gesen gerjesztett fogyaszt�i �rtelemad�si k�s�rleten, amit folytatnak.

Ebbõl k�vetkezik azt�n az egyh�znak az a feladata, amelyet mindig is gyakorol, hogy nem puszt�n hitet, vagyis pontosabban hitre nevel�st v�gzett, hanem egy�ttal a mûv�szetnek, a tudom�nynak, egy�ltal�n a szellemi �letnek az �pol�s�t is v�gezte int�zm�nyeiben. Ez egy hihetetlen�l fontos �j feladat lenne. Azonk�v�l pedig az ilyen jellegû nevel�sbõl fakad� �rtelemad�snak rendk�v�l fontos szerep�t jelenti az a fajta indirekt politiz�l�s, amit nem az egyh�znak, mint int�zm�nynek, hanem a gy�lekezet k�z�ss�g�bõl sz�rmaz� kereszty�n embereknek, akiknek megb�zat�suk van, b�tran �s k�vetkezetesen v�llalniuk kell.

�gy gondolom, hogy a gy�lekezeteknek �s az int�zm�nyeknek a kapcsolata annyit jelent, hogy az egyh�z az int�zm�nyeit auton�m alrendszerk�nt kell, hogy mûk�dtesse. A spiritualit�s prim�tus�val, de tudom�sul v�ve azt is, amit m�r hangs�lyoztam, hogy az int�zm�ny - ak�r eg�szs�g�gyi, ak�r iskolai nevel�si k�z�ss�g �s di�kk�z�ss�g - nem lehet egyh�zz�, �s ford�tott folyamat sem j�tsz�dhat le. Egy olyan �j egyens�lyi helyzetben, amelyik m�g egyszer arr�l sz�l, hogy a kereszty�n k�z�ss�gek versenyk�pess�ge - most persze olyan szavakat, vagy kateg�ri�kat is haszn�lok, amely ellen lehet berzenkedni, de alapj�ban v�ve higgy�k el, hogy a kereszty�n k�z�ss�geknek a versenyk�pess�ge - �ppen a konzervativizmusukb�l fog hirtelen kinõni. Mert itt van egy k�l�nbs�g a r�gi �s az �j kereszty�n k�z�ss�gek k�z�tt. A r�giek �ltal�ban strukt�ra-konzervat�vok voltak, vagyis a r�gi kereszty�n gy�lekezet a konstantinuszi egyh�zmodellben a mindenkorival vagy az �ppen fenn�ll�val kapcsolatos stabilit�sban gondolkodott, fõleg egyh�zvezet�si szinten. Ez a strukt�rakonzervativizmus. Amikor valaki egy bizonyos csoportnak kedvezõen fenn�ll� hatalmi modellt, �s egy�ltal�n t�rsadalmi helyzetet akar tart�s�tani, azt kereszty�n ember nem t�mogathatja. (Tudj�k, ma Oroszorsz�gban a volt kommunist�k a strukt�ra-konzervat�vok. �s tulajdonk�ppen n�lunk is azok.) A m�sik az �rt�kkonzervativizmus, amely a teremt�si rend �s a t�rt�nelemben kipr�b�ltnak �s j�nak bizonyult dolgok folyamatoss �g�t akarja fenntartani. Ez a v�ltoz�sokkal szemben is meg�ll. Az iskol�z�sban tulajdonk�ppen ennek az �j t�pus� egyens�lynak a kereszty�n form�j�t kell megval�s�tani, hiszen ilyen �rt�kkonzervat�v t�pus� trend term�szetesen l�tezhet egy bizonyos fajta polg�ri konzervat�v �s vall�stalan alap�ll�sb�l is, csak �ppen az nem eg�szen k�vetkezetes. Ebbõl k�vetkezik, hogy �n igaz�b�l a nevel�st �s az iskolai rendszert tartom elsõdlegesnek m�g akkor is, hogy ha tudom, hogy a karit�sz a kereszty�n tan�t�s k�zpontibb elem�nek l�tszik. De gondolkodjunk egy kicsit logikusan!

Nem lesz igazi karit�sz, ha nem kereszty�n lelkis�gben szocializ�lt gener�ci�k nõnek f�l. A ty�k �s a toj�s k�rd�se itt is felvetõdik, m�gis azt kell mondanom, hogy egy posztkommunista orsz�gban az �j t�pus� szocializ�ci� n�lk�l - b�rmennyire is paradox, hogy ezt az �j t�pus� szocializ�ci�t t�bbnyire r�gi embereknek kell v�grehajtani - nincs t�vlatos kereszty�n lelkis�g �s olyasfajta be�ll�t�d�s, amely a val�di karit�szt hozza mag�val. �n teh�t �gy gondolom, hogy az iskol�z�s elsõdlegess�ge az elm�lt egyh�zpolitikai idõszakban nem volt rossz, csak a form�ja, ahogyan ez zajlott, �s az, hogy ennek a tartalmi k�rd�seit nem vizsg�lt�k kellõk�ppen, �s nem gondolt�k v�gig, hogy mibõl mi k�vetkezik ezen a ter�leten. A karit�sznak �s a szeretetszolg�latnak ez a m�sodlagoss�ga azonban csak l�tsz�lagos. �n �gy gondolom, hogy a szolg�latra nevelt emberek h�l�b�l val� szolg�lata e tekintetben v�g�l is ki tudja bontakoztatni azt a feladatot, ami a kereszty�n k�z�ss�gek elsõdleges l�tform�j�hoz hozz� tartozott.

Ennek a h�rom szf�r�nak az �sszehangol�sa nagyon neh�z feladat. Mindenek elõtt a lelk�szk�pz�si, teol�giai k�pz�si feladatokat eml�ten�m meg. Az egyszem�lyes gy�lekezet, teh�t a mindent a pap �ltal int�zõ k�z�ss�g a kommunizmus egyik legrosszabb k�vetkezm�nye, �s nehezen m�lik. A k�rd�s �tgondol�sa, illetve az, hogy ez valamif�le �jat hoz, fõleg majd csak a r�gi nemzed�k elm�l�s�val v�rhat�. �n �gy gondolom, hogy nem folytathat� m�r nagyon sok�ig az a gyakorlat, ami jelen pillanatban a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z lelk�szk�pzõ int�zeteire jellemzõ, teh�t hogy mindenkit gy�lekezeti lelk�sznek nevelnek, mik�zben nincsen annyi gy�lekezet, ahol ezeket az embereket foglalkoztatni lehetne. Ez egy olyan alapvetõ k�rd�s, amellyel ak�r akarunk foglalkozni, ak�r nem, hamarosan - ink�bb hamarabb, mint k�sõbb - olyan probl�m�kat fog egyszerre felvetni, ami elõtt senki nem hunyhatja be a szem�t. Ha m�r nem mindenki gy�lekezeti lelk�sz lesz, akkor mire lehet k�pezni? H�la Istennek rendk�v�l sok kezdem�nyez�s van m�r, vannak elk�pzel�sek, sõt szerzõd�sek is: k�rh�zlelk�sz, b�rt�nlelk�sz, t�bori lelk�sz, szoci�lis gondoz� lelk�sz, stb. De hogy ennek hogyan jelenik meg a mûvelõd�si tartalma, �s egy�ltal�n a k�pz�si form�ja a teol�gi�kon, errõl �n m�g soha sehol nem olvastam. Nem �hajtok emiatt senkit v�dolni. Ezt elsõsorban azoknak kellene v�giggondolni, akik tiszt�ban vannak a teol�giai k�pz�s idõm�rleg�vel, �s azzal, hogy mi az, ami mintegy minimumk�nt mindenk�ppen sz�ks�ges, �s mi az, ami a specializ�ci�val egyszerûen h�tt�rbe tolhat� olyan emberek eset�ben, akiknek az elhivat�sa - r�szben k�nyszerbõl, r�szben egyszerûen csak az�rt, mert ilyen t�pus� alkatok - nem a gy�lekezeti �lethez fogja k�tni adott lelk�szi tev�kenys�g�ket. Ezt a k�rd�st elõbb-ut�bb nagyon komolyan fel kell vetni.

�gy gondolom, hogy a specialista lelk�szek k�pz�s�ben nem a nyugati modellt kell p�ld�nak venni. A nyugati modellben a specialista k�pz�s a szekulariz�ci�val p�rhuzamosan folyt, �s �ppen ez�rt �n nem l�tom �rtelm�t, hogy mi is arra az �tra l�pj�nk. Ezzel szemben �n �gy v�lem, hogy a specialista lelk�szek k�pz�s�t a r�gi magyar mûvelõd�si hagyom�nyokhoz kell k�tni. Ahhoz ugyanis, hogy a speci�lis szaktud�st csak a m�r megszerezett, az adott szakm�hoz hozz� tartoz� legsz�lesebb �ltal�nos mûvelts�gre szabad fel�p�teni. Ez volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tti magyar oktat�spolitik�nak, illetve pedag�gi�nak a legfontosabb hozad�ka: nem tûrt�k a szakbarb�rs�got. Amikor Kornis Gyula megteremtette a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a szakk�z�piskola t�pus�t, az nem a k�sõbb megval�sult kommunista szakk�z�piskola volt, ami egyszerûen arr�l sz�lt, hogy reduk�lt �ltal�nos mûvelts�g szakbarb�rs�ggal megsp�kelve, hanem pontosan ford�tva: egy nagyon sz�les, �s egy nagyon gazdag �ltal�nos mûvelts�gbõl kell kin�veszteni azt a specializ�ci�t, amely azt�n megfelelõ form�ban az �ltal�nos mûvelts�g �s a szakmûvelts�g egy�ttes�ben alkotni tud� embert eredm�nyez.

�n teh�t �gy gondolom, hogy vannak elõzm�nyei annak - adott esetben nem felt�tlen�l az egyh�zon bel�l, hanem a magyar mûvelõd�snek, illetve a magyar iskolat�rt�netnek a keretein bel�l -, hogy merre kell elindulnunk, �s hogy hogyan kell ezt az �j probl�m�t �gy kezelni, hogy a XXI. sz�zad megfelelõ kih�v�sait az egyh�z megfelelõk�ppen tudja fogadni. A specialista lelk�szekre ann�l is ink�bb egyre nagyobb sz�ks�g van, mert - mint eml�tettem - a h�vek j� r�sze is szakmûvelts�ggel b�r� �rtelmis�gi lesz. Itt most csak annyit szeretn�k mondani ehhez z�r�sul, hogy ma Magyarorsz�gon - �s ez az �rvendetes - a nyugat-eur�paihoz k�pest az �rtelmis �gnek imm�r nem az elvall�stalanod�sa a trend, hanem ford�tva, tapasztalhat� a spiritu�lis �rt�kek fel� fordul�s. Ez azonban nem jelent k�zvetlen�l az egyh�zban, a gy�lekezetben megjelenõ embereket. �s ez anynyit jelent, hogy az egyh�znak r� kell d�bbennie: a hagyom�nyos evang�liz�ci�s forma, ahol k�zvetlen�l felk�n�ljuk, hogy .j�jj, t�rj meg testv�rem., nem vezet sehov�, ugyanazok mennek az evang�liz�ci�ra, mint akik a templomba. Elsõdlegesen a k�ztes megold�sokat kell elõnyben r�szes�teni. P�ld�ul �gy, hogy f�rumokat kell l�tes�teni sz�les k�rben a szakmai etik�knak, a hivat�si etik�knak, olyan k�rd�sek megbesz�l�s�n�l jelezni a kereszty�n tendenci�t, mondanival�t, amelyet m�r meg tud �rteni a szakmûvelts�gû �rtelmis�gi an�lk�l, hogy r�gt�n olyasfajta elk�telezetts�get kellene v�llalnia, ami egy szekulariz�lt vil�gban, egy posztkommunista vil�gban kettõsen is neh�z.

Itt megint olyan feladatok vannak, amelyeket az egyh�znak, pontosabban az egyh�zon bel�li felelõs embereknek kell v�giggondolnia, �s akkor gyakorlatilag megteremthetõk azok a f�rumok, amelyek lassan �tzsilipelhetik a spiritu�lis �rdeklõd�sû embereket az egyh�zba is. Persze j�l tudom, t�bben nyilv�n k�ts�gbe vonj�k az �n j�hiszemû hitemet a tekintetben: a L�lek f�, amerre akar, �s az �risten term�szetesen �bred�st adhat; �n is �gy gondolom, hogy adhat. Azok azonban, akik �ltal�ban az ilyen �bred�st - mint a s�lt galambot - v�rj�k, nem biztos, hogy meg fogj�k �rni saj�t v�gyaik beteljes�l�s�t. Azok eset�ben azonban, akik dolgoznak is - az ember � a munka, az Isten� az �ld�s - az�rt nagyobb az es�ly. Nekem ez a v�lem�nyem - ak�r sz�ljanak meg ez�rt, �s mondj�k azt, hogy ez valamif�le racionalista materializmus -, hogy a feladatok elõl nem elfutni kell, �s mindent az �ristenre hagyni, mondv�n, ha õ akarja, akkor lesz. Kedvenc mond�som - m�r biztosan hallott�k tõlem n�h�nyan - szerint persze, hogyha az �risten akarja, a kapany�l is els�l, de aki a kapany�llel megy el vad�szni, mert hogy az �risten õt nem hagyja sz�gyenben, az nem biztos, hogy nem �ri meg a sz�gyent. V�lem�nyem szerint teh�t az egyh�z sz�m�ra az az elsõdleges feladat, hogy a mindenkori kih�v�sok maxim�lis figyelembe v�tele mellett saj�t �r�k �rt�keire, parancsaira, illetve az ehhez kapcsol�d� misszi�ra, megb�zat �sokra t�maszkodva tudjon mondani olyasvalamit a mindenkoron �lõ, egyh�zon k�v�l l�võ embereknek is, hogy az vonz� legyen sz�mukra. Persze Isten adja a hitet, de hitre nevelni lehet, hiszen ha ez nem lenne �gy, akkor iskol�kat sem kellene fenntartani: az is igaz, hogy elõ lehet k�sz�teni az embereket a hitre. Ez a fajta feladatrendszer lenne, �s ez szerintem messzebbre vezet, mint a direkt evang�liz�ci� form�ja. Ezt a feladatot szerintem nem lehet f�lretolni, mivel Eur�p�ban az elvall�stalanod�s, a dekrisztianiz�ci� m�g mindig elõre halad.

Z�r�sul csak annyit szeretn�k mondani, hogy Eur�p�ban tavaly ny�ron volt egy nagy �sszej�vetel, ahol az Eur�pai K�z�ss�gnek, vagyis az Eur�pai Uni�nak a k�ldet�snyilatkozat�r�l vitatkoztak. Tudjuk j�l, hogy az Eur�pai Uni� jelen pillanatban nem m�s, mint egy olyan - elõny�kre n�zõ - gazdas�gi t�rsul�s, amely a hat�konys�g jegy�ben k�v�nja az eur�pai egys�get. Arr�l t�bbnyire megoszlottak vagy egy�ltal�n nem voltak v�lem�nyek, hogy mi m�s legyen az EU k�ldet�se. Ez�rt pr�b�lt�k meg az eur�pai k�ldet�snyilatkozatot elfogadni.

Nagy vita folyt arr�l, hogy az eur�pais�gnak mely pill�reit lehetne megfogalmazni �s elfogadni. A vita indul�s�n�l m�g h�rom pill�re volt az eur�pais�gnak: egyr�szt az antik �r�ks�g, a m�sik a felvil�gosod�snak az �r�ks�ge, a harmadik pedig a kereszty�ns�g lett volna. Nem v�letlen�l hagytam ezt harmadiknak, mert v�g�l is a pillanatnyilag elfogadott eur�pai k�ldet�snyilatkozatban m�r csak k�t pill�r szerepel. A kereszty�ns�g nincsen benne, hiszen a nyugat-eur�pai k�ld�ttek nagyobb r�sze akkor m�g a 68-as p�rizsi di�kl�zad�sokb�l kinõtt szoci�ldemokrata �s szocialista politikusok embere volt. Ezek ugyan most nagyr�szt eltûntek, de k�rd�s, hogy egyr�szt a m�s t�pus� baloldali politik�k pillanatnyi lehanyatl�sa, m�sik oldalr�l a jellegtelenedõ �s ki�resedõ nyugati konzervativizmus �s kereszt�nydemokr�cia hoz-e annyi erõt, hogy legal�bb form�lisan - ha m�r egy�bk�nt õk maguk sem tartj�k ezt esetleg olyan fontosnak, de ak�r csak a j�vendõ csatlakoz� �llamok erõsebb �ntudat� egyh�zaira t�maszkodva -benne hagyj�k, illetve beletegy�k a kereszty�n �r�ks�get. Ez a j�võ k�rd�se. V�lem�nyem szerint azonban (azzal egy�tt, hogy nem biztos, hogy valaha is beker�l�nk az Eur�pai Uni�ba, �s hogy mire beker�ln�nk, lehet, hogy ez az Uni� nem is lesz) mindenk�ppen arra kell t�rekedn�nk, hogy valamik�ppen ezt a fajta konkr�t v�giggondol�st, �s a spiritu�lis �rt�krendnek a rend�thetetlen k�pviselet �t az Eur�pai Uni�ban azon nagyon-nagyon lecs�kkent kereszty�n ind�ttat�s� ir�nyzatoknak a t�mogat�s�ra lehessen ford�tani, akik ma m�r �nerõbõl nagyon kev�ss� k�pesek arra, hogy szellemi mondanival�t, lelki mun�ci�t adjanak saj�t t�rsadalmaiknak.

Olvastuk: TÕK�CZKI L�SZL�: Gy�lekezetek �s int�zm�nyek kapcsolata az egyh�zban