Most dr. Bog�rdi Szab� Istv�n p�sp�k k�s�r minket vissza K�lvinhoz, �s arr�l besz�l, hogyan viszonyult � a radik�lisokhoz, vajon milyen politikai ir�nyvonalakat t�mogatott?

Dr. Bog�rdi Szab� Istv�n:

K�lvin maga is menek�lt volt, �s Genfben sok francia menek�ltet fogadv�n, folyamatosan k�nytelen volt reflekt�lni a Franciaorsz�gban foly� dolgokra. Per-sze � nem volt radik�lis, s�t abszol�t konzervat�v volt, hiszen azt mondta, hogy itt az Isten t�rv�nye, a T�zparancsolat, az �let j� rendje, e szerint kell �lni. Tess�k megn�zni, hogy ho-gyan rendezte be Genfet! Konzervat�v volt, m�g akkor is, ha a katolikusok azt mondt�k K�lvinra, hogy vil�gfelforgat�, borzaszt�,rettenetes szem�ly. Genf eg�sz m�k�d�se sza-b�lyozott, kisz�m�that� �s vil�gos volt, szigor� t�rv�nyek szerint m�k�d�tt. Hol volt K�lvin Genfje a m�nzeri kir�lys�gt�l? �k radik�lisak voltak, meghirdett�k a f�ldi mennyek orsz�-g�t, ahol bemond�sra b�rkit ki lehetett v�gezni. �g �s f�ld k�l�nbs�ge van a kett� k�z�tt. Egy vonatkoz�st szeretn�k felid�zni: K�lvint folyamatosan k�rdezt�k a hugenott�k, az el-nyomott �s �ld�z�tt francia protest�nsok, hogy elmehetnek-e od�ig, hogy letegy�k a kir�lyt. Nagyon �rdekes, amit K�lvin mondott erre. Ak�rmennyire konzervat�v volt �, ebben Aquin�i Tam�ssal �rt egyet, �s azt mondja, hogy igen. Teh�t nem a lutheri k�t birodalom elm�lettel �rt egyet, mely szerint mindig mindent el kell viselni, ha zsarnok �l a nyakunkon azt is el kell viselni. Nem. � azt mondta, hogy ha egy uralkod� nem t�lti be az Istent�l ka-pott hivat�s�t, akkor el lehet kergetni. S�t, a zsarnok �l�si elm�let szerint, sz�ks�g eset�n meg is lehet �lni. �m, itt mutatkozik meg K�lvin konzervativizmusa: ezt csak koronaherceg teheti meg. Teh�t olyan, aki egy�bk�nt az �r�kl�s rendje szerint jogosult lenne k�s�bb uralkodni. Egyr�szt minden zsarnoks�g ellen van, a szabads�g embere, de ezt a sza-bads�got csak, mint rendezett �letviszonyt tudja elk�pzelni. � nem tudta p�rtolni azokat a hugenott�kat, akik azt mondt�k, hogy kap�t �s kasz�t vesznek, �s elmennek P�rizsba a kir�lyhoz, hogy kiki�lts�k a szabad k�zt�rsas�got. Mondhatn�nk azt, hogy K�lvin kir�ly-p�rti volt: n�zz�k meg a komment�rjai aj�nl�sait - uralkod�knak aj�nlja �ket. Az Institutiot a francia kir�lynak aj�nlotta. M�gis azt kell mondanunk, hogy az � igazi konzervativizmusa volt az igazi er�, ami tudott v�ltoztatni a vil�gon.

Nekem mindig az a k�rd�s a radikalizmussal szembes�lve, hogy mi lesz bel�le. Felfordul a vil�g vagy megv�ltozik a vil�g? Ha a radikalizmus csak annyit tud tenni, hogy felfordul a vil�g, akkor �n abb�l nem k�rek. Ha a radikalizmus vil�got v�ltoztat�, form�l� �s az isteni rendet visszaigaz�t� er�, akkor �rdemes radik�lisnak lenni. K�ts�gtelen, hogy a magyar t�rt�nelemben a reform�ci� �ta a protest�ns egyh�zak, �s �gy a reform�tus egyh�z is, mind tagjaiban, mind vezet�iben hajlamos volt a radikaliz�l�d�sra.

Ezt a t�rt�nelmi helyzet hozta mag�val. Amikor nem volt vall�sszabads�g, amikor elvett�k a reform�tusokt�l a templomokat, amikor rekatoliz�ci� folyt, amikor kimondt�k, hogy Magyarorsz�got katoli-kuss�, kolduss� �s n�mett� kell tenni, akkor egy kuruc t�bori pap nem lehetett m�s, mint radik�lis, a Habsburgok n�z�pontj�b�l? Vagy amikor 1848-ban a p�pai �s debreceni di�kok felcsaptak honv�dnak. Term�szetesen a b�csi udvar fel�l n�zve, vagy a Szent Sz�vets�g politik�j�b�l tekintve mi m�sok lettek volna �k, mint radik�lisok?

A XX. sz�zad-ban alapvet�en megv�ltozik a k�p, hiszen a kor�bbi id�k patri�ta t�pus�, elk�telezett radikalizmusa, ami sokkal ink�bb �rz�leti radikalizmust jelent, alapvet�en megv�ltozik, hiszen a XX. sz�zad radik�lis politik�i nagy �sszess�g�kben egyh�zellenes �s keresz-ty�nellenes politik�k voltak. Gondoljunk a k�t nagy, radik�lis mozgalomra: a bolsevizmusra �s a nemzeti szocializmusra. Mind a kett� azt �ll�totta �nmag�r�l, hogy radik�lis. A gy�kerekig elhat�, a vil�got felforgat�. �gy is �nekelt�k az Internacion�l�ban, hogy felfor-gatj�k a vil�got, a m�ltat mindenk�ppen elt�rlik. Egy �j vil�g nev�ben l�ptek fel, melyet nem a r�gire �p�tettek fel, hanem a r�gi romjain akartak fel�p�teni. Innent�l kezdve egy na-gyon �rdekes t�nem�ny jelenik meg. P�ld�ul besz�lhet�nk a k�t vil�gh�bor� k�z�tti jeles reform�tus szem�lyis�gekr�l: egyr�szt rendk�v�l konzervat�vnak t�nnek, �rt�kmeg�rz�-nek, nagy v�ltoz�st nem akar�nak. Azt lehetne mondani, hogy kir�lyp�rtiak vagy kir�lys�g-p�rtiak. Gondolhatunk itt Tisz�ra vagy, k�rdezhetj�k Ravasz L�szl�t, hogy republik�nus volt-e vagy magyar kir�lys�gp�rti.

Ugyanakkor, ami a t�rsadalmi igazs�goss�got jelenti, a radik�lis hang�t�s tov�bbra is megjelenik. P�ld�ul, a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a reform�tus lelk�szi kar jelent�s r�sze, ha szabad ezt mondani, szoci�lisan elk�telezett. Ha megn�z-z�k, hogy a Kisgazdap�rt alakul�sakor kik a f�szervez�k, kik kapnak vez�rszerepet, akkor azt l�tjuk, hogy nagyon sok reform�tus ember ott volt. Ugyanakkor az eredetileg indul� Kisgazdap�rt egy plebejus, jogokat k�vetel�, szoci�lis t�pus� p�rt. Nem szocialista, de szoci�lis t�pus� p�rt. Birtokrendez�st akart, f�ldreformot, m�lt�nyos agr�rgazdas�got akart. Ezek alapvet� t�rsadalmi k�vetel�sek.

Az 1948 ut�ni id�szakr�l nem akarok besz�lni, mert borzaszt� m�kusker�kbe ker�lt nem csak a Reform�tus Egyh�z, hanem az eg�sz orsz�g, amit�l m�g mind a mai napig sz�d�l�nk. A mostani id�szakra tekintve is szeretn�m ezt a megk�l�nb�ztet�st fenntartani, mert egy dolog egy politikai radikalizmus szel�be ker�lni, kifesz�teni a vitorl�nkat �s ideig �r�ig eljutni, vagy mozgalomba szervez�dni nagyon radik�lisnak t�n�, hat�rozott, er�s k�vetel�sekkel, olykor tal�n sz�ls�s�ges �s lehetetlen k�vetel�sekkel k�pviselete ok�n. A modern radikalizmust sokszor az jellemzi, hogy lehetetlenek a k�vetel�sei. �s m�s dolog hat�rozottan �s radik�lisan evidenci�k mellett ki�llni. �gy l�tom, hogy ha mad�rt�vlatb�l tudjuk n�zni a dolgot, persze saj�t magunkat, a mi korunkat nem tudjuk, de ha m�gis megkapjuk az �ristent�l ezt a b�lcsess�get, akkor most is l�thatjuk azt, hogy ha megsz�lal a Reform�tus Egyh�z, esetleg radik�lisnak t�nik. De meg kell k�rdezni, hogy t�nyleg radikalizmus az, hogy a kett� + kett� = n�gy, a j� az j�, a rossz az rossz, a tiszta az tiszta, a hazug az hazug? �n ebben semmi radikalizmust nem l�tok, ezek evidenci�k.

Olykor azonban alakulhat �gy a t�rsadalmi helyzet. Most ezeknek a kimond�sa is radikalizmussz�mba megy. Ett�l nagyon hat�rozottan meg kell k�l�nb�ztetni azt, amikor olyan hangok sz�lalnak meg, amelyeket r�szben �tment a t�rt�nelem, r�szben pedig m�land� �rdekeket szolg�lnak. Szoktam mondani, hogy feltehet�, hogy 20 esztend� m�lva Magyarorsz�gon a politikai p�rtokat m�r nem azon a n�ven fogj�k nevezni, amin ma nevezik. Nem �rzem magam k�sztetve arra, hogy �letemet �s v�remet adjam egy olyan politikai alakzat�rt, amely 20 esztend� m�lva nem lesz a magyar politikai palett�n. Ez�rt nem olyan �rdemes, legal�bb is az �n sz�momra, radik�lisnak lenni. De amikor a kereszty�n ember a hite k�telezetts�g�b�l a tan�s�gig, s�t v�rtan�s�gig men�en ki�ll alapvet� evidenci�k mellett, az egy m�sik t�pus� radikalizmus vagy radikalit�s. A szomor� az, hogy a mai ember erre a radikalizmusra nem annyira vev�. A r�vid t�v�, proviz�rikus, pillanatnyi �rdekeket szolg�l� radikalizmus �rdekesebb �s izgalmasabb.

Reform�tusok levele 2006