Kötelező és ajánlott olvasmányok |
| |
Pályázat 2015.- TÁMOP 3.1.4.C-14/15 0227 |
| |
Zsoltár, Dicséret, Halleluja |
| |
|
A MRE Zsinata 2005. évi II. törvénye elrendeli az általános iskolák két, a középiskolák egy évfolyamán a hit- és erkölcstan tantárgy mellett a hitoktatás keretei között az egyházi ének oktatását.
A 2008 / 2009 tanévben: Órarendbe felvett óraként, iskolánkban is megvalósult az Egyházi ének tanítása. A 4. és 5 osztályban Balikóné Maitz Adrien tanítónő végzi a az oktatást, tanítást, szép sikerrel.
| |
|
Isten járjon előtted,
hogy ne tévedj el utadon.
Isten menjen melletted,
hogy átkarolhasson,
ha védelemre van szükséged.
Isten menjen mögötted,
hogy megőrizhessen gonosz emberek
álnok támadásától.
Isten legyen alattad,
hogy karjába foghasson,
ha elbotlasz utadon.
Isten legyen szívedben,
hogy vigasztalhasson, ha szomorú vagy.
Isten legyen körülötted,
hogy megvédhessen, ha megtámadnak.
Isten legyen feletted
és áldjon meg téged életedben. | |
|
|
|
Pékműhelyben jártunk
Azt kérdi a tészta:
mi lesz énbelőlem?
Kifli, kalács, sósperec,
válassz öcsém, mit szeretsz!
Ma az ötödik osztályosok a pályaorientációs nap keretében pékműhelybe látogattak el. Zita néni Tapolcafőn fogadott bennünket sok szeretettel. Megtapasztaltuk, hogy lesz a gabonából finom péksütemény.
Búzát őröltünk, szitáltunk, dagasztottuk a tésztát. Amíg kelt, Zita nénitől sok érdekes dolgot tudtunk meg a kovászról és a búzaszemről is.
A megkelt tésztát 45 darabra vágtuk (pontosan lemért, egyforma adagokat készítettünk), majd kis cipócskákat készítettünk belőle. Ezekből a cipócskából készültek a finom sajtos rudak.
Amíg a kemence melegedett elkészítettük a rudakra a sós masszát, majd bekerültek rudacskáink a kemencébe.
Amíg sült, a Tapolca-tanösvényre sétáltunk le. Megnéztük a forrást és az Örvény-tavat is. Nagyon élveztük a gyönyörű időt, de alig vártuk, hogy megkóstolhassuk, amit sütöttünk!
Visszasétáltunk. A kemencéből kikerültek a frissen sült rudak. Jó étvággyal ettük meg őket.
Nehezen váltunk el Zita nénitől és aranyos kutyájától. Köszönjük, hogy ellátogathattunk a pékségbe!
Sárköziné Papp Judit
osztályfőnök
A Szita pékműhelyben járt a 6.osztályunk
Reggel az iskolából elindultunk Tapolcafőre, nagy izgalomban volt az egész osztály. Zita néni kedvesen fogadott bennünket. Először tésztát dagasztottunk, hagytuk kelni, és hallgattuk az érdekes történeteket a kenyér sütéséről, kovászkészítésről, a kenyérsütés hagyományairól. Közben volt alkalmunk kovászos kenyeret kóstolni, ami nagyon ízletes volt.
A megkelt tésztát megformáztuk és sütőbe tettük. Miközben sült, elkészítettük a sós öntetet hozzá. A kész állapot elött kivettük a formákat és leöntöttük a sós öntettel és hagytuk tovább sülni.
Zita néni a kenyérsütés kellékeit is bemutatta. Beszégettünk az egészséges táplálkozásról és vitaminokról is. Gabonát őröltünk, és meg is szitáltuk.
A sütés után, amíg kihűlt a sós rúd, elmentünk sétálni a tanösvényre, ahova velünk tartott Zsömi, a kutyus is. Megnéztük hol volt régen a malom, ahol egy szép forrás is található. Addigra kihűltek a rudak, amiket meg tudtunk kóstolni. Nagyon finomra sikerültek, ügyesek voltunk. Köszönjük Zita néninek, hogy a pékség és kenyérsütés rejtelmeibe bevezetett minket.
Nagyon jól éreztük magunkat!!
KÉPEK : ITT
| |
|
|
|
1863.10.15.-1947. 09. 18.
költő, műfordító
Taníts Uram, meghajlani,
Mint szélben az aranykalász!
Hajoljak, meg ha Szentlelked
Reám fuvall s porig aláz!
S dacos szívem, ha ellenáll,
Midőn a Lélek rálehel,
Jőjj tűz gyanánt, s a dac, a gőg
Lelked tüzében égjen el!
Mint bősz hullám,mely megtörik,
Ha parthoz űzi zúgó szél;
Úgy törjön össze szívem is,
Amint tebenned partot ér!
ÉNEKEK
Fordította!
| |
VARGHA GYULA költő,statisztikus, jogi dokto |
1853.11.04. - 1929.05.02.
Költők s a méhecskék
Lelke rokon,
Hű társak réges rég,
Árad az édesség
Ajkaikon.
VERSEK
Schöpflin Aladár:
Vargha Gyula
| |
A költő, műfordító Vargha Gyula |
| |
|
RÉGI MANDULAVIRÁGZÁS
Napos szőlőhegy oldalában,
- Délesti nap ép oda vág –
Tetőtől talpig rózsaszín ruhában
Pompáztak a mandulafák.
Varázslat a szemnek az ily kép,
Mikor virágban még a föld szegény;
Garádparton a galagonya se nyílt még,
Sem a kökény.
A mandulaág lehajolt hozzám,
Álmot sugallva,
S megsimogatta lágyan gyermekorcám
A Dél fuvalma.
Nem suttogtak regét felettem
Nagy déli pálmák...
A mandulavirágból szőtte lelkem
Legelső álmát.
| |
|
Wass Albert küldetését egy életrajzi írásában így foglalja össze:
"Írónak rendelt az Úr, mégpedig abból a fajtából, akinek nem szórakoztatás a feladata, nem is a világ szépségeinek dicsérete, hanem mindössze nemzetének szolgálata. Ezt tettem, ezt végeztem, jól rosszul, legjobb tudásom szerint. Hídépítő igyekeztem lenni. Hidat próbáltam verni múlt és jövendő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyetlen feladatának nemzetem megmentését ismertem föl. Ezt pedig úgy láttam megvalósíthatónak, ha egybefogom a szétszórtságban még megmaradt erőket egyetlen cél szolgálatára: megismertetni a világgal a magyar nemzetben rejlő értékeket, lehámozni nemzetemről azt, amit az ellenséges propaganda az utolsó évszázad során rákent. Ennek az egyetlen célnak a szolgálatára állítottam be egész életemet.
Megtettem a magamét s a többi már nem az én gondom. Nemzetemen még az Úristen sem segíthet, ha hamarosan nem ébred magára. De akár magára ébred, akár nem, én már nem leszek itt, hogy elsirassam, vagy együtt örvendezzek az örvendezőkkel egy megrendítôen szép és csodálatos föltámadáson, amit csak az Úristen adhat meg, mert más reménységre lehetôségem sincsen. És ez jól is van így. Legyen velünk az Úristen kegyelme!"
(Búcsúszó)
| |
|
|