K�lvin J�nos gy�lekezeti szolg�lat�nak kezdet�t�l sz�v�n viselte a gyermekek vall�sos nevel�s�nek az �gy�t. „Az ige sz�v�nkre helyezi az igaz tan�t�s terjeszt�s�re vonatkoz� szorgos gondot, hogy hal�lunk ut�n is legyenek Istennek igaz tisztel�i. Mivel a Szentl�lek min�den h�v�nek k�z�s k�teless�g�v� teszi, hogy gyermekeik oktat�s�ra gondjuk legyen. .., ugyanakkor a legnagyobb sz�gyennek �t�li azt, amikor sokan ebben a vonatkoz�sban hanyagok, �s nem csin�lnak abb�l lelkiismereti k�r�d�st, hogy Isten eml�kezet�t �r�k hallgat�sba temetik" (Komment�r a Zsolt�r 22,32-h�z). Kifejezetten a vall�sos nevel�ssel �s tan�t�ssal foglalkoz� k�nyvet viszont nem �rt; ide vonatkoz� gondolatait k�l�nb�z� munk�iban: leveleiben, bibliamagyar�zataiban, f�leg pedig az Insti�tutioban tal�ljuk.

K�lvin hangs�lyozza, hogy a vall�sos nevel�s els� helye a csal�d. A sz�l�k felel�sek gyermekeik�rt. A csal�di nevel�s legjobb m�dszere pedig a sz�l�k j� p�ld�ja, mert az t�bbet �r minden sz�n�l. A csal�d feje az apa. A csal�df�nek term�szetesen r�szt kell vennie a gyermekek nevel�s�ben, s nem hagyhatja azt teljes eg�sz�ben az any�ra. A csal�di nevel�s teljes m�lys�g�t �s jelent�s�g�t K�lvinnak az a gondolata vil�g�tja meg, hogy azt a sz�l�k Isten nev�ben, s�t mintegy Isten helyett v�gzik. Annak a tudat�ban kell teh�t ezt v�gezni�k, hogy Isten kit�ntette, megtisztelte �ket, amikor r�juk b�zta ezt a szolg�latot. Az Isten kez�b�l vett kit�ntet� szolg�lat egyben azt is jelenti, hogy ezt Isten el�tti felel�ss�ggel kell v�gezni. K�lvin elv�rta a sz�l�kt�l, hogy ezt a szent szolg�latot boldog �r�mmel �s al�zattal hordozz�k eg�sz �let�kben; teh�t a gyermekek nevel�se nem �r v�get a gyermekkorral, hanem tart a sz�l�k hal�l�ig.

A csal�di nevel�s fontos r�sze a fegyelmez�s. AIkalmas arra, hogy a tapasztalatlan, vagy �ppen rosszra hajl� gyermeket a b�nt�l meg�vja. K�lvin a fegyelmez�s eszk�zek�nt a testi feny�t�st is megengedte. A testi feny�t�s azonban sohasem lehet bossz��ll�s, hanem eszk�z a gyermek megjav�t�s�ra. Ez�rt a testi feny�t�st mindig lelki oktat�ssal kell �sszek�tni. A J�b k�nyv�hez �rott magyar�zat�ban �gy tan�t: „Ha egy apa megveri gyermek�t �s h�zza azt haj�n�l fogva �s tapossa azt l�baival �s nem mond egy sz�t sem : akkor eg�szen megr�m�lt lesz a gyermek, nem fogja tudni, hogy mit akar vele az apja �s honnan j�tt az � haragja : �gy nem fog ez semmit sem haszn�lni a gyermeknek. De ha az apa azt mondja: rossz fi�, n�zd mit csin�lt�l, �s emellett meg is veri fi�t: az ap�nak ez a tan�t�sa, kiv�ltk�ppen ha a gyermek nem engedelmeskedett �gy, amint kellett volna, a gyermek jav�t szolg�lja, mert �gy megismerheti hib�j�t: �me az �n ap�m ilyen tan�t�st adott nekem, mert �n az egyszer� sz�t nem fogadtam meg" (J�b 33,14-17). A fegyelmez�snek azonban a feny�t�sn�l fontosabb eszk�zei a szeretet, a szel�d�s�g �s a t�relem. Az Ef�zusi lev�lhez �rott komment�rj�ban ism�telten hangs�lyozza, hogy „akiknek gyermekeik vannak �s korm�nyozz�k azokat, emberszeretettel kell b�rniok, hogy szel�den tarthass�k gyermekeiket... az a k�teless�ge az ap�knak �s az any�knak, hogy embers�gesen b�njanak gyermekeikkel" (Ef 6,1-4). A csal�di nevel�s teh�t legyen szigor�, de ne legyen durva, vagy �ppen kegyetlen, hanem t�relmes �s szeretettel teljes.

A csal�di nevel�s szerves r�sze egy bizonyos fok� tan�t�s is. Ennek kifejezetten tananyaga ugyan nincsen, de a Bibli�nak mindig k�zben kell lennie. A sz�l�k feladata a gyermekek k�t�tanul�s�nak ellen�rz�se, a k�t� sz�veg�nek kik�rdez�se is. A csal�dra tartozik m�g a zsolt�rok gyakorl�sa �s az im�ds�gok megtan�t�sa.

Eg�sz�ben meg kell �llap�tani, hogy K�lvinnak a csal�di nevel�sre vonatkoz� gondolatai egy�rtelm�en biblikusak, de felfog�s�ra k�l�n�sen is nagy hat�ssal volt az �sz�vets�g. A k�lvini nevel�s patriark�lis jelleg�t mutatja, hogy a csal�d tagjai a csal�df�nek hal�lig engedelmess�ggel tartoznak. Hangs�lyozza K�lvin a t�rv�ny betart�s�nak, a gyermekek engedelmess�g�nek, az engedetlens�g megb�ntet�s�nek a fontoss�g�t. K�lvin a csal�dban is Isten szuver�n uralm�t akarta biztos�tani. Azt akarta, hogy a kereszty�n csal�d egy darab Isten orsz�ga legyen.

Egysz�val: K�lvin eszm�nye a teokratikus sz�nezet� csal�di nevel�s volt, amelynek - a k�t�tan�t�s �ltal - a konfesszion�lis jelleg�t is biztos�totta.

K�LVIN A CSAL�DI NEVEL�SR�L