A K�rolyi G�sp�r Teol�giai �s Misszi�i Int�zet lapja V. �vfolyam, 23. sz�m, 2002. j�nius

A humanizmus t�rt�nelmi gy�kerei a XIV., XV. �s XVI. sz�zadokra, a reform�ci� �s a renesz�nsz kor�ra vezethet�k vissza. A mozgalom mindenk�ppen �tt�r�snek sz�m�tott a „s�t�t k�z�pkor” ut�n. Ism�t el�t�rbe ker�ltek az egzakt tudom�nyok, az antik kult�ra, a tudom�nyos felfedez�sek stb. A humanizmus tov�bb� ler�zott n�h�ny buta babon�t, felkarolta a tudom�nyt �s a m�v�szeteket, hangs�lyozta az oktat�s fontoss�g�t �s �t�rt�kelt n�h�ny hossz� �let�, de tarthatatlan egyh�zi dogm�t. A g�r�g klasszicit�s ism�t ter�t�kre ker�lt; az irodalomban �s a m�v�szetekben is �jb�l az antik mint�kat kezdt�k k�vetni. Kult�rt�rt�n�szek szokt�k mondani, hogy ebben az id�ben „az ember ism�t felfedezte �nmag�t �s a vil�got”. A humanist�k ez�rt az �n�ll� gondolkod�st szorgalmazt�k, a k�l�nf�le dogm�k automatikus elfogad�s�val szemben. Ez a r�mai katolikus egyh�znak egy�ltal�n nem j�tt j�l, de az elj�vend� protestantizmusnak ann�l ink�bb. A humanizmus kezdetben teh�t j� hat�ssal volt a kereszty�ns�gre. A reform�ci�korabeli humanizmusr�l ez�rt nem mondhatjuk azt, hogy az a kereszty�ns�g ellens�ge lett volna. A humanista tud�sok, ak�r k�zvetlen�l vagy k�zvetetten, de el�mozd�tott�k az evang�lium terjeszt�s�t. El�g itt rotterdami Erazmusra, a nagy humanist�ra gondolni, akinek �jsz�vets�g ford�t�sa (1516) hatalmas �rdekl�d�st v�ltott ki eg�sz Eur�p�ban �s mintegy megel�legezte a reform�ci�t.

Tov�bb� igen szimpatikus lehet az olvas� el�tt a humanizmus ki nem mondott, de gyakorolt jelszava, az ad fontes, azaz a „vissza a forr�shoz”. M�gis ez a jelsz� volt a v�zv�laszt� a humanizmus �s a reform�ci� k�z�tt. Am�g a humanizmus az emberben v�lte megtal�lni az igazs�got, addig a reform�torok a Bibli�ban �s az abban �nmag�t kijelent� Istenben. A k�t mozgalom ily m�don zsin�rm�rt�k�ben is k�l�nb�z�tt egym�st�l, hiszen egyikn�l az ember, a m�sikn�l viszont Isten tekint�lye �s v�lem�nye volt a perd�nt�. B�r a humanizmus megk�rny�kezte a reform�torokat is (t�bben k�z�l�k humanista nevel�st kaptak), m�gis h�l�t kell adnunk Istennek, hogy �k megmaradtak az Ige mellett.

A humanizmus �s a renesz�nsz m�gis sok ter�leten (tudom�nyok, m�v�szetek) maradand� �rt�keket hagyott h�tra. Hogyan lehets�ges ez? – k�rdezhetj�k. Hogyan magyar�zhat� ez kereszty�n szemsz�gb�l? Hiszen Isten helyett egyre ink�bb az ember ker�lt �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba. A reform�tus teol�gia kett�s v�laszt ad erre a k�rd�sre. El�sz�r is az ember istenk�p�s�g�vel magyar�zza azt a kreativit�s �s ihletet, amely a humanist�kat jellemezte. M�sodszor pedig Isten �ltal�nos kegyelm�re mutat, amely visszaszor�tja a b�nt, �s nem engedi, hogy az ember �rtelme teljesen megs�t�t�lj�n. Ez�rt alkothattak olyan csod�latos dolgokat a humanist�k. Tov�bb� l�tnunk kell azt is, hogy a korai humanizmus kor�ntsem volt istentagad�, hanem rendelkezett egyfajta kereszty�n jelleggel.

Ha viszont p�r �vsz�zadot el�reugrunk, akkor azt l�tjuk, hogy m�ra sokat v�ltozott a vil�g, s �gy a humanizmus is. A mai humanizmus m�r r�g kil�pett kor�bbi, visszafogottabb t�rt�nelmi medr�b�l, �s m�ra m�r esk�dt ellens�ge az Ige tan�t�s�nak. A mai humanizmus az ember �rtelmi k�pess�geiben �s megval�s�t�saiban gy�ny�rk�d� vil�gn�zet. Hangs�lyosan antropocentrikus, azaz emberk�zpont�. Ez az emberk�zpont�s�g cs�r�j�ban m�r Erazmusn�l is jelen volt, de nem ilyen nyilv�nval�an. (El�g itt a Lutherrel folytatott vit�j�ra gondolni az ember szabad akarat�val kapcsolatosan. Erazmus nem tudott megb�k�lni azzal az igei tan�t�ssal, hogy az ember szolgai akarattal rendelkezik – ti. szolg�ja a b�nnek.)

A mai humanizmus viszont ism�t felt�masztotta a r�gi protagor�szi mond�st, a „homo mensura”-t, azaz: mindennek m�rt�ke, l�pt�ke az ember. Tette ezt �gy, hogy k�zben kiz�rta �s sz�m�zte Istent saj�t teremt�s�b�l, esetenk�nt Isten l�t�t tagadva m�skor pedig az � szem�lyess�g�t �s szuverenit�s�t elvetve. Az egyik modern humanista p�ld�ul �gy hat�rozta meg Istent, mint a term�szet azon jellemvon�sait, amelyek k�pess� tesznek arra, hogy gy�ny�rk�dj�nk az �letben[1]. Az ember hat�rozza meg teh�t, hogy kicsoda Isten; az ember osztja ki a szerep(ek)et Istennek. A f� c�l pedig mindenek felett az ember boldogs�ga. Istennek ennek el�r�s�ben kell seg�dkeznie. Ez�rt a mai humanizmus teljesen �rz�ki, hedonisztikus �s �nc�l�. Egy olyan vil�gn�zet, amely a modernizmus �s az evol�ci� kedvez� �ramlatait kihaszn�lva sajnos k�zmegbecs�l�snek �rvend.

De nem csak ennyit mondhatunk el a mai humanizmusr�l. Nyugodtan elmondhatjuk azt is, hogy nemcsak egy vil�gn�zet de egy vall�s is. Az �jj� nem sz�letett ember vall�sa. Megvannak a saj�t hitt�telei �s dogm�i. �s megvan hit�nek t�rgya is. Az emberben hisz. A mai humanizmus egy olyan vall�s, amely felcser�lte a Teremt� im�dat�t a teremtm�ny im�dat�val. (R�ma 1:25)

Gondolom mondanunk sem kell, hogy ki �ll a mai humanizmus m�g�tt. Nem m�svalaki, mint az a S�t�n, aki egykor be�g�rte az embernek, hogy olyan lesz, mint Isten. Ez a hazugs�ga tov�bbra is igen kelend�, hiszen ma is az ember hi�s�g�ra �s Istent�l val� f�ggetlened�s�re �p�t.

Humanizmus az oktat�sban

Vizsg�ljuk meg most r�viden a humanizmus �s az oktat�s viszony�t. Nem v�letlen�l kapcsolom �ssze a kett�t. Jay Adams szerint „az egyik ter�let, amelyen a humanizmus a legsikeresebben „t�r�ti” k�vet�it, n�pszer�s�ti n�zeteit – �ppen az oktat�s.”[2] Ha ez igaz akkor a kereszty�neknek oda kell figyelni�k az oktat�sra. Milyen oktat�sban r�szes�lnek gyermekeink? Humanista vagy kereszty�n-e az illet� iskola oktat�si filoz�fi�ja? Nem lehet el�gg� hangs�lyoznunk a kereszty�n oktat�s egyedis�g�t �s l�tjogosults�g�t. Hiszen egyed�l a kereszty�n oktat�s j�het sz�ba val�s alternat�vak�nt. Ha a humanizmus �s a biblikus kereszty�ns�g vil�gn�zetk�nt vagy vall�sk�nt teljesen �sszeegyeztethetetlen, akkor ett�l az ellent�tt�l nem tekinthet�nk el az oktat�s vonatkoz�s�ban sem.[3] Meg kell �rten�nk, hogy nincs vall�sos szempontb�l semleges oktat�s. A semleges oktat�s m�tosz�t szerte kell foszlatnunk. Kereszty�n vil�gn�zet�nk pedig ki kell, hogy terjedjen az oktat�s ter�let�re is.

Sajnos a humanizmus besziv�rgott az �n. kereszty�n oktat�sban is. Sokszor meglepet�ssel tapasztaljuk, hogy humanista m�dszereket, oktat�si filoz�fi�kat futtatnak kereszty�n fed�n�v alatt. Ennek pedig k�vetkezm�nyei vannak �s lesznek. A j�v� gener�ci�k elveszt�s�nek vesz�lye val�s lehet�s�g. Sebesty�n Jen� szerint a humanizmust „�gy tanulm�nyozzuk �s a kereszty�n k�z�piskol�k is �gy adj�k azt tov�bb, hogy az meg�li a kereszty�ns�g�nket �s eg�sz gimn�ziumot v�gzett intelligenci�nk gondolkod�s�t.”[4] Ha ez egy re�lis fenyegetetts�g volt a 30-as �vekben, vajon milyen lehet a helyzet ma? Nem kellene-e jobban odafigyeln�nk az oktat�s vesz�lyeire �s lehet�s�geire? Nem kellene-e megl�tnunk a humanista oktat�s t�ved�seit?

A humanizmus egyik nagy t�ved�se p�ld�ul az, hogy az oktat�s c�lj�t bizonyos inform�ci�k �tad�s�ban �s ismeretek megszerz�s�ben l�tja. A nevel�st pedig jelent�ktelennek tartja, hiszen meg�t�l�s�ben annak csup�n a t�rsadalomba val� beilleszked�sben van szerepe. Ez el�bb-ut�bb �gy is bek�vetkezik, minek foglalkozni vele – gondolj�k. Am�gy is csup�n id� k�rd�se, am�g az ember kihozza mag�b�l az ott rejl� j�t – mondj�k. �gy a jellembeli nevel�s, az erk�lcsi norm�k oktat�sa �s bizonyos Tov�bbi probl�ma az, hogy sok tekintetben f�lrevezeti gyermekeinket. Hazugs�gok t�mkeleg�vel �rasztja el �ket, azt sugallva k�zben, hogy ezek hiteles �s megb�zhat� inform�ci�k. �me a humanizmus n�h�ny hazugs�ga a mai oktat�sban: a gyermek alapvet�en j�, Isten szerepe jelent�ktelen, nincsenek abszol�t igazs�gok, az ember evol�ci� �ltal fejl�d�tt, az ember a saj�t maga istene, az ember megmenti/�dv�z�ti �nmag�t, semmif�le fegyelmez�s nem megengedett stb.

Noah Webster a h�res angol �rtelmez� sz�t�r szerz�je �gy v�lekedett egykor az oktat�sr�l �s a nevel�sr�l: „A nevel�s haszontalan a Biblia n�lk�l”. Megtehette ezt, hiszen a vil�gh�r� sz�t�r mellett t�bb tank�nyvet �ll�tott �ssze �s tan�t�ssal is foglalkozott. Victor Hugo pedig – akit a legjobb sz�nd�kkal sem nevezhetn�nk evang�liumi kereszty�nnek – komolyan gondolta, hogy „jobb lenne felhagyni az intellektus gyors fejleszt�s�vel �s helyette ink�bb a sz�v nevel�s�t kellene megc�loznunk.” A sz�v „nevel�se” pedig lehetetlen az evang�lium bevet�se �s Isten Lelk�nek �jj�sz�l� munk�ja n�lk�l.

N�zz�k meg v�g�l az al�bbi �sszehasonl�t�st. A t�bl�zat[5] a k�t „vall�st” t�bb l�nyeges ponton pr�b�lja p�rhuzamba �ll�tani. Mik�zben a k�t oszlopot tanulm�nyozzuk, ne feledj�k el, hogy a kereszty�ns�g �s a humanizmus egym�snak homlokegyenest ellentmond� „vall�sok”. Az oktat�st �s nevel�st pedig nem lehet elszigetelni egyik el�l sem. Isten adjon b�lcsess�get az elt�r�sek felismer�s�ben, hogy idej�ben kisz�rhess�k a humanizmus k�ros tan�t�sait. K�rj�k Istent, hogy az � kegyelm�b�l adjon er�t, hogy az oktat�s �s nevel�s vonatkoz�s�ban is tudjunk visszat�rni a forr�shoz, az � t�vedhetetlen ig�j�hez!

„A te bizonys�gaidnak igazs�ga �r�kk�val�; oktass, hogy �ljek!” (Zsolt 139:144)

Kereszty�ns�g

1. Kiindul�pont a Szenth�roms�g Isten szuverenit�sa illetve, hogy ez az Isten az � t�vedhetetlen Ig�je �ltal sz�l hozz�nk.
2. El kell fogadnunk Istent Istennek.
3. Tekint�lycentrikus.
4. Isten szem�lye �s Ig�je az Igazs�g. Amit Isten parancsol, az mind j� �s hasznos.
5. Az oktat�s �s nevel�s Isten Ig�j�ben, �s az � ig�je szerint t�rt�nik minden ter�leten.
6. Az oktat�s �s nevel�s fegyelmet jelent egy igazs�g rendszer alatt. A n�veked�s kutat�ssal �s tanul�ssal �rhet� el, de az igazs�g objekt�v �s Isten �ltal adatott. Az oktat�s el�felt�telezi Istent �s az � Ig�j�t.
7. Az oktat�s c�lja: Isten dics��t�se, az � megismer�s�ben, a kereszty�n jellem nevel�s�ben.
8. Az isteni standardok min�s�tenek �s oszt�lyoznak. Nek�nk pedig ezeknek kell megfeleln�nk. A tan�r oszt�lyozza a di�kot.
9. Az ember �s a gyermek akarat�nak meg kell t�rnie Isten terve szerint. Az embernek sz�ks�ge van �jj�teremt�sre vagy �jj�sz�let�sre Isten kegyelme �ltal.
10. Az ember teljesen romlott �s k�ptelen seg�teni �nmag�n.
11. Az ember probl�m�ja a b�n. Istennek �j embert kell teremtenie. A kereszty�n ember „�j teremt�s”.
12. A csal�d Isten alapvet� int�zm�nye.

Humanizmus

1. Kiindul�pont az ember, az �llam vagy t�rsadalom szuverenit�sa; nek�nk a tudom�ny �s a j�lk�pzett elit szav�ra kell odafigyeln�nk.
2. Az ember saj�t mag�nak istene, � v�lasztja �s d�nti el, hogy mi a j� �s mi a rossz (1M�z 3:5).
3. Tekint�lyellenes.
4. Az igazs�g ink�bb pragmatikus �s egzisztenci�lis; azaz, ami m�k�dik �s hasznos sz�munkra.
5. Az oktat�s �s a nevel�s a gyermek �nmegval�s�t�sa �s �nfejleszt�se.
6. Az oktat�s �s nevel�s szabadul�s a korl�tokt�l, valamint szabadul�s minden igazs�gt�l, amely rajtunk k�v�li. Mi vagyunk a m�rt�k nem pedig valami, ami rajtunk k�v�li.
7. Az oktat�s c�lja: az ember megdics��l�se �s felemelked�se. Az oktat�s egy eszk�z ebben.
8. Az iskol�nak �s a vil�gnak meg kell felelni�k a di�k elv�r�sainak �s sz�ks�geinek. A di�k oszt�lyozza a tan�rt.
9. A t�rsadalomnak kell megt�rnie �s �jj�teremt�dnie az ember akarata szerint. A gyermek akarata szent.
10. Az ember alapvet�en j� �s k�pes egyed�l is boldogulni.
11. Az ember probl�m�ja a t�rsadalom. A t�rsadalmat az embernek kell �jj�teremtenie.
12. A csal�d elavult. Az egy�n vagy az �llam/t�rsadalom az alapvet�.

Sz�ke Imre: KERESZTY�NS�G �s HUMANIZMUS