Sok sz� esik kereszty�n k�r�kben az oktat�s fontoss�g�r�l. S�t, term�szetesen nem ak�rmilyen oktat�sr�l besz�lnek, hanem kereszty�n oktat�sr�l. Egyfel�l, olyan egyh�zi iskol�k j�nnek l�tre, amelyek annyiban k�l�nb�znek a vil�gi iskol�kt�l, hogy esetenk�nt a tan�rok k�z�tt tal�lhat� egy-egy �jj�sz�letett kereszty�n, �s az �rarendben szerepel egy-k�t vall�s�ra. M�sfel�l, a kereszty�n iskol�kban �j oktat�si m�dszerek jelennek meg. Sz�ks�g van ezeknek megvizsg�l�s�ra, ann�l is ink�bb, mert sok j�hiszem� kereszty�n kritika n�lk�l fogad mindent, amire a kereszty�n jelz�t r�illesztett�k. Egyik ilyen m�dszer a Montessori f�le pedag�gia.

Nagy megd�bben�ssel olvastam a Kis T�k�r erd�lyi reform�tus foly�irat �prilisi sz�m�ban a kolozsv�ri Reform�tus Montessori iskola dics�ret�t. A cikk �r�ja azzal a k�rd�ssel ind�t, hogy mit�l kereszty�n ez az int�zet? V�lasz�b�l t�bbek k�zt kider�l az, hogy az�rt nevezhet� kereszty�nnek az iskola, mert kereszty�n tan�rok tan�tanak, van vall�soktat�s, �rdekes m�don �rv�nyes�l a fegyelmez�s, �s mindig a gyerek �ll a k�z�ppontban. Nos, nem az ott tan�t�k kereszty�ns�g�t �s buzg�s�g�t akarjuk megk�rd�jelezni, nem is a Montessori oktat�sban alkalmazott gyakorlati �tletek vagy seg�deszk�z�k meg�t�l�se a c�lunk, hanem sokkal ink�bb ennek a mozgalomnak alap�t�j�t, gy�kereit, alapelveit �s vesz�lyeit fogjuk szem�gyre venni.

1. Ki volt a Montessori m�dszer megalapoz�ja?

Maria Montessori (1870–1952) 1870-ben r�mai katolikus csal�dban sz�letett az olaszorsz�gi Ankon�ban. 1896-ban fejezte be tanulm�nyait a r�mai orvosi egyetemen, �s � lett az els� gyakorl� n�i orvos Olaszorsz�gban. Orvosk�nt ker�lt kapcsolatba a gyerekekkel �s tanulm�nyozni kezdte �ket. Oktat�si m�dszerei kifejleszt�s�ben a biol�gia, pszichi�tria �s antropol�gia szolg�ltatt�k a megfelel� h�tteret. 1907-ben nyitotta meg els� gyerekotthon�t (Casa dei Bambini) a nagyon szeg�ny gyerekek sz�m�ra. 1909-t�l kezdett el�ad�sokat tartani saj�tos oktat�si m�dszereir�l. Hal�la ut�n fia, Mario Montessori folytatta munk�j�t. Ma m�r a vil�g nagyon sok hely�n t�bb ezer iskol�ban haszn�lj�k m�dszereit.

2. Hova ny�lnak vissza Maria Montessori alapelvei?

Ahhoz, hogy jobban meg�rthess�k tan�t�s�t, r�viden foglalkoznuk kell Maria Montessori mestereivel �s p�ldak�peivel. Term�szetesen a felvil�gosod�shoz �s Rousseauhoz kell visszat�rn�nk, akin�l megtal�ljuk azokat az elveket, amelyeket k�s�bb sokan alkalmaztak. Az oktat�sr�l �rott m�v�ben (Emile), Rousseau hangs�lyozza a term�szetet, a term�szethez val� visszat�r�st. Tan�tja, hogy a gyerek szabad �s j�, �s val�j�ban a tan�r az, aki beszennyezi �t. Ez�rt az oktat�snak gyerekcentrikusnak kell lennie, csak a k�v�ncsis�g lehet motiv�l� er�, �s nem az er�szak. A tan�r csak egy t�rs, aki fel�gyeli a gyerek fejl�d�s�t.

Az � gondolatait k�vette Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827) olasz pedag�gus, aki egy olyan „pszichol�giai oktat�si m�dszert” akart l�trehozni, amely az „emberi term�szet t�rv�nyeivel” �sszhangban van. „A gyerek tapasztalat �ltal tanul” – mondta, �s ellenezte a memoriz�l�st �s az elm�leti tanul�st. Ez a fajta tapasztalati tanul�s nyert majd egyre nagyobb teret a 20. sz�zad eleji reformpedag�giai ir�nyzatban (Ellen Key, Frederic Burk, John Dewey, Rudolf Steiner). Maria Montessori is ide sorolhat�, mert Rousseau �s Pestalozzi voltak a mesterei. Azonban lehet, hogy ezzel m�g mindig nem siker�lt �rz�keltetn�nk a helyzet s�lyoss�g�t. Volt k�t m�sik szem�ly is, akiknek a l�bnyomaiban haladt Montessori. Friedrich Froebel (1782–1852) �s Charles Darwin.

Darwin mindannyiunk el�tt j�l ismert a tudom�nyos evol�ci� elm�let�nek kidolgoz�s��rt. Froebel ugyanezt az elm�letet filoz�fiai okokb�l m�r el�tte vallotta �s alkalmazta pedag�gi�j�ban. Az evoluci� elm�lete szerint az ember egyre jobb �s jobb lesz, �s egyre fejlettebb� v�lik. Ez a folyamat egy term�szetes folyamat, �s a tan�t� felel�ss�ge t�mogatni a gyereket ebben a fejl�d�sben. Froebel szerint az evol�ci�ban az �rzelmek �s �szt�n�k vil�ga el�nyt �lvez az �rtelmi tev�kenys�ggel szemben, �s �ppen ez�rt az el�bbieket kell t�mogatni. �gy a hangs�ly a j�t�kon, a cselekv�sen, a torn�n, a m�v�szeteken �s zen�n kell, hogy legyen. Term�szetesen b�r mindez olyan �rtatlannak t�nik a val�s�gban egy�rtelm�en istenellenes �s ellene mond az Ige vil�gos kijelent�s�nek, miszerint az ember teljesen b�n�snek sz�letik, k�ptelen az evol�ci�ra, �s a megt�r�se (a g�r�g�l metanoia, az �rtelem fel�lr�l val� meg�jul�sa), az igazi v�ltoz�s, az �rtelem szintj�n kell, hogy elkezd�dj�n (R�ma 12:1,2).

3. Montessori alapelvei

a. Az �let �rtelme egy kozmikus tervbe val� beilleszked�s az evol�ci� �ltal. „A Kozmikus Terv, amelyben mindenki, tudatosan vagy tudattalanul, a nagy �letc�lt szolg�lja”.[10]
„Van egy el�re meghat�rozott terv az alkotott r�szek beteljesed�s�re. Az �let �rtelme pedig az, hogy engedelmeskedj�nk az okkult parancsnak, amely harmoniz�l mindent �s egy egyre jobb vil�got hoz l�tre. A vil�g nem �rett�nk teremtetett, hanem mi teremtett�nk az�rt, hogy a kozmosz evol�ci�j�t v�ghezvigy�k.”[11]
b. A gyerek egy semleges vagy j� �llapotban sz�letik, de a benne lakoz� „j�t” fel kell �breszteni, �s hagyni kell fejl�dni.
„Az agynak azon titokzatos helyein van egy isten, az alv� �n, aki �gy t�nik az emberi hang zen�j�re �bred fel”.[12] „A biol�giai tanulm�nyok azt tudatj�k vel�nk, hogy az ember akarata r�sze annak az univerz�lis er�nek, amit Hormenak neveznek, �s ez nem fizikai er�, hanem egy kozmikus �letenergia az evol�ci� �sv�ny�n.”[13] „Az �kori filoz�fiai k�rd�st miszerint az ember j�-e vagy rossz, gyakran felhozz�k az �n m�dszeremmel kapcsolatban, �s sokan akik t�mogatt�k, annak alapj�n tett�k, mert m�dszerem bizony�t�kot szolg�ltat arra, hogy az ember term�szet szerint j�.”[14]
c. A tan�r al�rendelt a gyereknek, �s a gyereknek abszol�t d�nt�si szabads�ga van az iskol�ban. „A gyereknek megvannak a saj�t n�veked�si t�rv�nyei, �s ha seg�teni akarunk neki a n�veked�sben, akkor a gyereket kell k�vetn�nk, ahelyett, hogy r�er�ltetn�nk magunkat.”[15] „A gyereknek a saj�t egy�ni autorit�sa �ltal kell tanulnia… Neki abszol�t v�laszt�si szabads�ga kell, hogy legyen.”[16]
d. A b�ntet�s �s a jutalmaz�s nem alkalmazhat�ak az oktat�sban.
„Az ilyen jutalmak �s b�ntet�sek, ha ezeket haszn�lj�k, nem m�sok mint a l�lek k�nz� sz�kei, a szellem rabszolgas�gban tart�s�nak eszk�zei.”[17] „Mi mindig ism�telj�k, hogy a vil�g fejl�dik, �s nek�nk b�tor�tani kell az embereket, hogy ezt a fejl�d�st el�rj�k. De a fejl�d�s �j, megsz�let� dolgokb�l sz�rmazik, �s ezek, mivel el�re nem megmondhat�ak, nincsenek jutalmazva.”[18]
e. A j�t�kok, a mes�k, a nemzeti legend�k nem hasznosak �s ez�rt haszn�latuk tilos. Csak egyetlen egy t�rt�netet szabad elmondani nekik, amely az univerzum keletkez�s�r�l sz�l. Term�szetesen ez nem a bibliai teremt�st�rt�net.
„Ne j�t�kokat a gyerekeknek, hanem h�zakat nekik; ne j�t�kokat, hanem f�ldet, amelyen kis szersz�mokkal dolgozhatnak; ne bab�kat, hanem m�s val�di gyerekeket �s val�di szoci�lis �letet, amelyben �nmaguk�rt cselekedhetnek.”[19] „M�sfel�l, felaj�nlva a gyereknek az Univerzum t�rt�net�t, olyan valamit adunk neki, amelyet k�pzelet�nek ezerszer v�gtelenebb �s titokzatosabb teret ad, amelyhez hasonl�t dr�ma vagy monda nem adhat.”[20]

4. A Montessori oktat�s vesz�lyei

Az el�bbiekben le�rtak szerint ez az oktat�si forma olyan t�vol �ll a kereszty�ns�gt�l, mint Mak� Jeruzs�lemt�l. Nem �rtj�k, hogy egyes kereszty�nek, hogy merik m�sok megt�veszt�se v�gett is rekl�mozni. Nem vil�gos-e, hogy alapelveiben nem hisz a szem�lyes Istenben, hanem a misztikus (keleti, panteista) „minden” az Istene? Nem vil�gos-e, hogy a Montessori f�le oktat�s tagadja az eredend� b�n tan�t�s�t, �s a gyerek b�n�ss�g�t? Nem vil�gos-e, hogy a Montessori f�le oktat�s a keleti, buddhista evol�ci� tan�t vallja, amelyet a darwini evol�ci� �ltal hiteles�t? Ha l�tezne ilyen evol�ci�, akkor nincs sz�ks�g Megv�lt�ra. Ez a S�t�n l�lekrombol� csal�sa.

Lesz�gezhetj�k, hogy ez az oktat�s ny�ltan kereszty�nellenes. Hogy mi�rt igyekszik a Kis T�k�r szerz�je kereszty�nn� tenni mindezt, azt nem tudjuk. Term�szetesen mivel mindez egy reform�tus gy�lekezet �gisze alatt folyik, �gy t�nik, hogy fel lehet v�llalni. Az iskola igazgat�n�j�nek nyitotts�ga sem sejtet sok j�t: „Nyitottak vagyunk arra, hogy esetleg olyan tan�rokat is felvegy�nk, akik csak szimpatiz�lnak a kereszty�ns�ggel, nem felt�tlen�l hitvall� emberek, de szakm�jukat nagyon szeretik �s j� szakemberek. Meghal az a kereszty�n iskola, amelyik csak gett�szer�en tudja elk�pzelni mag�t.” (Kis T�k�r, 2002. �prilis) �gy gondolom, nem kell tartanunk att�l, hogy ez az int�zm�ny egy kereszty�n gett� lesz. Sokkal ink�bb v�lhat Montessori alapelveivel a New Age ir�nyzat „kereszty�n” z�szl�viv�j�v�. Nem t�lz�s ez, akit b�vebben �rdekel a Montessori oktat�s a www.newagepage.com oldal�n az okkultizmus, var�zsl�s mellett megtal�lhatja mint oktat�si m�dszert.

Sokan azonban �gy �rvelnek, hogy Montessorinak lehetnek j� gyakorlati m�dszerei, amelyeket kereszty�nek haszn�lhatnak. M�g ha ezt teszik is (b�r nem javasoljuk), ez nem jelenti egy ir�nyzattal val� azonosul�st. Itt azonban t�bbr�l van sz�. Azt l�tjuk, hogy egy mag�t kereszty�nnek mond� int�zet, nem csak m�dszereket, hanem kereszty�nellenes alapelveket karol fel.

De ha m�r a gyakorlati dolgokn�l tartunk, hadd eml�tsek meg egy p�r furcsas�got. Montessori hangs�lyozza a testi sz�ps�g fontoss�g�t a tan�rokn�l �s az erk�lcsi sz�ps�get a testivel azonos�tja.[21] A padokat a gyerekek b�rt�n�nek tartja �s mell�zi �ket.[22] A j�t�kokhoz val� furcsa viszonyul�s�r�l m�r olvashattunk. A gyerek �trendj�vel kapcsolatban azt mondja, hogy a gyereket sok zs�ros �s �des �tellel kell t�pl�lni. Tiltja a sajt ev�s�t. Tiltja a friss z�lds�gek fogyaszt�s�t. K�tszeri leves ev�st k�r naponta.[23] Mi�rt vannak ilyen furcsas�gok? Nem tudjuk, de ez elegend� lehet ahhoz, hogy puszt�n gyakorlati okokb�l is elgondolkozzunk ezen a m�dszeren.

Miel�tt befejezn�m, hadd mondjam el m�g Montessorinak a vil�g megsz�let�s�r�l vallott t�rt�net�t. Eml�ksz�nk, ez az a t�rt�net, amit tan�tani kell, ellent�tben a mes�kkel vagy n�pi legend�kkal. �gy t�nik eddig senki nem kapta fel a fej�t azon, hogy ez az oktat�s esetleg nemzettudat rombol� is lehet. A t�rt�net 300 milli� �vvel ezel�tt kezd�dik „az �ce�n dr�m�j�val”. Akkor az �ce�nt a Trilobit�k uralt�k, bizonyos sokl�b� teremtm�nyek, k�zt�k a Cephalopodus, amelynek l�bai a fej�n voltak. Korszakok ut�n v�gre felemelkedett a f�ld. Angyalok (D�v�k) besz�ltek ezekkel a teremtm�nyekkel �s egyeseket beemeltek maguk k�z�. Majd r�szletes le�r�s k�vetkezik az evol�ci�r�l. Sz�pen be van mutatva a ny�l nagys�g� p�pos teve �s a diszn� nagys�g� elef�nt. Sok nagytest� �llat kipusztult, mert a Szeretet energi�j�ban nem er�s�d�tt meg. Egyesek, hogy ezt meg�ssz�k, l�baikat elhagyt�k, �s ezek az okos teremtm�nyek lettek a k�gy�k!? (Akkor m�g term�szetesen nem voltak m�rges k�gy�k) Majd v�gre megjelenik az ember is mint az evol�ci� legt�k�letesebb l�nye.

A t�rt�net tanuls�ga: „M�s fajok, tudatlanul el�rve hasznoss�guknak hat�r�t �s k�ptelenek l�v�n alkalmazkodni az �j k�vetelm�nyekhez, elt�nnek az �l�k soraib�l, ahol csak az engedelmesek �s fegyelmezettek (kiemel�s t�lem) folytatj�k menetel�s�ket, az �let Zen�j�nek �r�mteli dallam�ra.”[24] �rdekes t�rt�net, nem…? K�vetkeztet�se azonban nem is annyira der�s. S�t az a Montessori, aki rend �s engedelmess�g ellenes az oktat�si filoz�fi�j�ban, hirtelen most egy olyan vil�grendr�l �s engedelmess�gr�l besz�l, amely val�ban a New Age mozgalom szlogenje. Ki fel� ir�nyul vajon ez az engedelmess�g?

Rem�lem, l�tjuk m�r, hogy a Montessori pedag�gi�t nem lehet kereszty�nn� tenni m�g vall�s�r�k �ltal sem. Homokra �p�l az eg�sz �p�let, a humanizmus, az evol�ci�, a misztika �s babona homokj�ra. Egyet�rtek a h�res amerikai pedag�gussal Robert Thoburnnal, aki azt mondja: „Teljesen elutas�tom azt a gondolatot, melynek gy�kerei a humanizmusban tal�lhat�ak (a Montessori �s/vagy Mormon mozgalom), mely szerint a sz�l�knek el kell halasztaniuk a gyerekeik form�lis, rendszerezett, nagy m�rt�kben fegyelmez� oktat�s�t, am�g gyerekeik kilenc–t�z �vesek vagy id�sebbek nem lesznek.”[25]

A Montessori oktat�s tudom�nyosnak mutatkozik, de a nagy Csal� megt�veszt�s�nek remekm�ve. Hadd im�dkozzunk az�rt, hogy a kereszty�neknek ne legyen r�sz�k ebben, hogy szak�tsanak az ilyen pog�ny filoz�fi�kkal �s m�sokat is erre buzd�tsanak.

Bagoly Gyula:

A MAI OKTAT�S �TVESZT�I (A MONTESSORI M�DSZER)