1.

Kar�csony S�ndor, aki a XX. sz�zad legkiemelked�bb magyar pedag�gusa volt, egyetemes felismer�sre jutott nevel�stan�ban. Amint Buda B�la szoci�lpszichol�gus utalt r�, �r�m l�tni, hogy most azokat az elveket feszegetik, amelyeket Kar�csony t�bb mint f�l �vsz�zaddal ezel�tt megfogalmazott. Vagy, ahogy Kontra Gy�rgy orvosbiol�gus tan�r sz�lt finom ir�ni�val: szabad felfedezn�nk a langyosvizet. Vagyis a nyilv�nval�t.

Mi jellemzi ezt a nevel�selm�letet? Mindenekel�tt az, hogy a nyelv meghat�roz� erej�t hangs�lyozza (minden didaxis nyelvi nevel�s). A nevel�st absztrakt logikai elvek helyett a t�rsasl�lektanra alapozza. (A nyelvet is a pszichol�gia �ltal k�zel�ti meg.) Viszonyelv�s�get k�pvisel, �lland�an felveti a „valami valamihez k�pest” elv�t, amely a keleti fogantat�s� magyar �szj�r�sban mindig is mag�t�l �rtet�d� volt. A nemzetk�zi szakmai zsargon neh�zkes divatszavaival kifejezve: interperszon�lis, interakt�v, interdiszciplin�ris, interkultur�lis kommunik�ci� (�s a communio, communitas) az alapja. Sz�val, inter. Vagyis valami, valamik k�z�tti. Szem�lyek k�z�ttis�ge azt jelenti: az egyik szem�ly nevel� hat�sa mindig csak a mindenkori „m�sik emberrel„ egy�tt, k�lcs�nhat�sban, viszonyban �rv�nyes�l. Ezt nevezz�k term�szetes nevel�si alapviszonynak. Tudom�nyk�zis�ge azt jelenti: tudom�nyokhoz k�t�dik, azok �sszekapcsol�s�ra t�rekszik, m�k�d�s�ben tudom�nyos hat�rter�leteket integr�l. Ami kult�rak�zi funkci�j�t illeti, abb�l az �ll�t�sb�l indul ki, hogy a nyelv, a m�v�szet �s a szok�srendszer a kult�ra form�ja. A nevel�s pedig – ami mindig nyelvi nevel�s is egyben – eleve kultur�lis form�k alkalmaz�ja, k�zvet�t�je. A nevel� �s a n�vend�k kapcsolata maga az interkulturalit�s. A k�v�ncsi, eleven k�rd�jelk�nt folyton k�rdez� n�vend�k kult�r�ja tel�tetlen, tapasztalatot ig�nyel. A k�zl�keny, szeret�sz�v� nevel� kult�r�ja tapasztalatra �p�l�, tel�tett. Amikor �k ketten dial�gusba fognak, besz�lgetnek, az a maga a m�vel�d�s, kult�ra-csere.

Minden val�di nevel�s teh�t interkultur�lis pedag�gia. A fenti latin szavakon k�v�l alkalmazhat� r� m�g a k�vetkez� n�h�ny inter: intercesszi� (k�zvet�t�s), interdependencia (k�lcs�n�s f�gg�s), interferencia (egym�st er�s�t� egy�ttrezg�s, k�lcs�nhat�s), n�ha interkonfesszion�lis (felekezetk�zi), interpret�l� (�rtelmez�, magyar�z�), interskol�ris (iskolak�zi). Sz�val, sokf�le inter. Csak egyf�le inter biztosan nem alkalmazhat� r�: nem internacionalista. Mint ahogy nem is nacionalista. Hanem egyetemes emberi. Ha val�ban n�vel� nevel�s. S befejezv�n a latin sz�szedetek sor�t, egy k�zeli kifejez�s alkalmazhat� m�g r�: integer, integr�l�. Azaz, sz�nd�ka szerint csorb�tatlan, egys�ges�t�, �sszeilleszt� ez a fajta pedag�gia. Az interkultur�lis. �s ha komolyan vessz�k a communi�t, nem ker�lhet� meg az egys�g, egyes�l�s, k�z�ss�g gondolata sem. Eszm�leti egys�gr�l, lelki k�z�ss�gr�l besz�lhet�nk teh�t a nevel�si folyamatok meg�rt�si szintj�n. Az �let h�tk�znapi k�z�s �lm�nyeib�l indul ki ez a dialogiz�l�s, ak�r olyan prof�n, k�zhelyes szitu�ci�kb�l, mint egy piaci v�s�rl�s. Val�di interkultur�lis csere, az elad� �s a vev� szerepl�s�vel. (P�lda r� a nyelvtan�t�s modern szitu�ci�s grammatik�ja is, amely radik�lisan k�l�nb�zik a le�r� nyelvtanoz�sok „kutya ugat” t�pus� elemz�seinek tan-retteneteit�l.) A l�lek tartalmait foglalja mag�ba az a szellemi egys�g, amely a nevel� �s n�vend�k k�z�s form�ib�l, a megtal�lt k�z�s nyelvben val� k�lcs�n�s lelki kiegyenl�t�d�sb�l ad�dik. (Itt tudatosan haszn�lom a szellemi jelz�t a lelki mellett, mivel a test-l�lek-szellem h�mass�g sokezer �ves g�r�g-zsid�-kereszt�ny fogalm�nak, trichot�mi�j�nak jelz�s�t megker�lhetetlennek tartom a nevel�si emberk�p megfogalmaz�s�n�l. Szellemi ’pneumatikus’ szint�, transzcendenci�ra utal� �sszef�gg�st t�telez teh�t ez a pedag�gia.)

2.

�rtelmezve a pedag�giai interkulturalit�s t�rsaslelki (pszichikus) alapjait, �rdemes feleleven�ten�nk, hogy a korszer� pedag�gia teljesen elveti az egyszer� tud�s�tad�s elm�let�t. A modern tanul�s- �s oktat�selm�letek m�r egy�rtelm�en a tanul�si folyamat k�lcs�nhat�s�r�l besz�lnek. �m m�g ezek az �gynevezett reformpedag�gi�k is, de a kognit�v, vagy ak�r a konstrukt�v pedag�gi�k bel�t�s �s felfedez�s-elm�letei, konceptu�lis �tszerkeszt�sei is egyr�szt az egy�n „tud�s-strukt�r�ival”, m�sr�szt a „m�velts�ganyag”, „c�lrendszer”, „oktat�si tartalom” konstru�l�s�nak a fogalmi tornamutatv�nyaival bajl�dnak, „tartalom-tud�sr�l”,„eszk�ztud�sr�l”, tud�skonstrukci�kr�l”, „inter- �s intraindividualit�sr�l” �rtekezve. Ebben voltak�pp az az elk�peszt�, hogy e l�tszatra zseni�lis agymen�sek hi�ba eml�tik �rint�legesen (per tangentem, by the way) az interakci�t, m�gis pont err�l feledkeznek meg, bennragadv�n a folyamat egyik, vagy m�sik elem�nek tanul�si, tan�t�si strat�gi�j�ban, individu�lis inform�ci�szerkezet�nek vizsg�latakor. Medd� ez az elem-elemz�s. Nem l�tja az eg�szet. Sajnos, azt sem veszi figyelembe, hogy a tartalmi nevel�s mindig is agyr�m volt, ma is az (a nevel�si k�lcs�nhat�s a form�kban, form�k �ltal m�k�dik). S b�r n�ha bevallj�k, hogy t�bb szem�ly van a nevel�si folyamatban, m�gis mindig individu�lis er�kr�l esik sz�. Nem veszik figyelembe az ember t�rsas l�ny volt�t, a nevel�s alapvet� t�rsaslelki viszonyszer�s�g�t, s m�g ha ki is ejtik a rel�ci� fogalm�t, mindig csak egy-egy rel�ci�t p�rologtatnak eg�szen a „metakognici�” k�d�s pszicho-szocio-didactico sz�m�gi�j�ig, kell�k�pp kiel�g�tv�n �nhergel�s�kkel a pedag�giai erosz f�l- vagy �ltudom�nyos sz�ks�gleteit.

Pedig nemcsak egy rel�ci�t �rdemes figyelni. A folyamatnak nemcsak egy-egy viszonylata van, hanem egyszerre m�k�dik valamennyi lelki funkci�. Egyszerre �rezz�k k�z�rzeti, t�rsas �rzelmi, t�rsas �rtelmi, t�rsas akarati, k�z�ss�gi, vall�si funkci�ink l�tez�s�t, a helyzett�l f�gg�, k�l�nb�z� hangs�lyokkal, dominanci�kkal, visszafogotts�gokkal. (Als� tagozatos egyszer� p�ld�val: amikor Pistinek megtan�tjuk az �ttesten val� �tkel�st, t�n nem arra tan�tjuk, hogy k�l�n n�zzen, k�l�n f�leljen, s csak ezut�n mozduljon, hanem �szt�n�zz�k, hogy mindezeket a funkci�kat szinkron m�don, egyidej�leg m�k�dtesse.) L�tsz�lag hi�ba besz�l a modern term�szettudom�ny a holisztikus megk�zel�t�s �rtelmes m�dj�r�l, hi�ba �rtekezik a filoz�fia, teol�gia, �kol�gia �s a m�v�szet a glob�lis meg�rt�sfelfog�sr�l, a mai „pedag�giatudom�nynak” nevezett r�vidl�t�si betegs�g rejt�lyes bermuda h�romsz�ge rendre elveszejti az eg�sz-s�ges totalit�s-szeml�let mad�rt�vlatos eszk�zeit. Ma is �rv�nyes Ady: „minden Eg�sz elt�r�tt”...

Kar�csony szerint szerint viszonyaikban �lj�k meg embervoltunkat, viszonyaink egys�get alkotnak a sz�ma �s a pneuma k�zti pszich�s m�k�d�s fesz�lts�g�ben, s csak a lelki t�rsaskapcsolatainkban l�trej�v� egy�ttm�k�d�s �s k�lcs�nhat�s teremti meg a pedag�giai folyamat el�felt�tel�t. Nem akkor gazdagodik vil�gszeml�letem, ha gondolataim t�madnak, hanem ha �rtj�k egym�s szav�t �s kicser�lj�k gondolatainkat. Nem akkor nyilv�nul meg az akaratom, ha megval�s�tom (nem egymagam vagyok a vil�gon), hanem ha elviselhet�k vagyunk egym�s sz�m�ra, ha kib�rjuk egym�st.1 – „K�t ember egym�shoz k�pest: ez a t�rsas viszonyul�s, s ez l�lektani szempontb�l k�lcs�n�s f�ggetlens�g mint jog, szolid�ris v�llal�sa egy �szinte kit�rulkoz�snak mint m�v�szet, a m�sik f�l sz�m�ra �rthet� jel, mint nyelv �s kib�rhat� cselekv�s elvisel�se mint t�rsadalom (...) a sz�rakoztat�s, az �r�mszerz�s �gy lehets�ges, hogy az egyik ember �szinte kit�rulkoz�s�ban jelk�pesen benne rejlik a m�sik ember egy�nis�ge �s vil�ga is, ez�rt lehet az vele szolid�ris, az�rt v�llalja, mert mag�ra ismer benne.”2 Ez �rv�nyes a kult�r�k, szubkult�r�k tal�lkoz�s�n�l is. Vegy�nk egy turisztikai p�ld�t. Neh�z azt megmagyar�zni, mi�rt �rzi Magyarorsz�gon j�l mag�t egy angol, francia, n�met, vagy jenki vend�g. N�lunk nem tal�l se tengert, se magashegys�geket, itt �rintetlen katedr�lisok helyett romokat l�that. Az egzotikumok sem n�lunk a legizgalmasabbak. Eur�pa eur�paibb Nyugaton, �zsia �zsiaibb Keleten, mint n�lunk. M�gis, a vend�g minden k�ls�, l�that�, magyar�zhat� ok n�lk�l j�l �rzi mag�t k�zt�nk. Ez�rt j�tt, ez�rt a megfoghatatlan �s kifejezhetetlen j� �rz�s�rt. (A mostan�ban megromlott f�v�rosi k�zbiztons�g, az �ttermi vissza�l�sek �s s�r� aut�lop�sok dac�ra ma is tartja mag�t a magyar vend�gl�t�s j� h�re.) Mi ennek a magyar�zata? Semmi racion�lis oka nincs. Vend�gl�t�sunk „titokzatos, megmagyar�zhatatlan, felfoghatatlan, szinte transzcendens magja a mi egyetlen eladhat� port�k�nk az, hogy n�lunk a vend�g nem vend�g, hanem csal�dtag.”3 Ez az �lm�ny sokkszer�en hat az euramerikai turist�kra, akik a k�l�nleges egzotikumok�rt, var�zslatok�rt, luxusok�rt m�sutt m�r sok p�nzt kifizettek, de az „�n h�zam az �n v�ram” szok�sai mellett a h�v�s t�vols�gtart�s etikettjei, a „p�nzem�rt mindent” k�nyelmei mellett ilyen meglepet�ssel m�g sehol nem tal�lkoztak. „Ezek a k�l�n�s magyar h�zigazd�k az eg�sz egzisztenci�jukkal l�tnak sz�vesen, beleadnak apait-anyait, de ugyanakkor, egyidej�leg tudnak �gy viselkedni, hogy �rzed: nem csin�lnak az eg�szb�l valami nagy dolgot. Te vagy az �r, sokkal ink�bb, mint ak�rmelyik m�s pontj�n a vil�gnak, de ugyanakkor nincsenek szolg�id. M�g a gondolatodat is ellesik, de pr�b�lj csak parancsolni, m�g a p�nzed�rt se fogsz kapni semmit (...) Nem � a te szolg�d, hanem te vagy az � vend�ge.”4 Kar�csony ebben az elemz�s�ben igazi interkultur�lis fesz�lts�get szikr�ztat fel. Kimond egy alapvet�en nagy kultur�lis felismer�st, amelyet (helyesen) a saj�tos magyar �szj�r�sb�l vezet le. A t�tel �gy hangzik: „nem vagytok egym�snak sem al�-, sem f�l�rendeltjei, egym�s mell� rendeltek vagytok, k�t ember, egyik a m�sikhoz k�pest”. Ezt az �ll�t�s�t k�s�bb viszont �jra�rtelmezi, s akkor m�r kider�l, hogy ez nemcsak a magyar kult�ra specifikuma, hanem az egyetemes emberi egzisztencia saj�tja. De az is kider�l fejteget�s�b�l, hogy ez a l�tsz�lag „szociokultur�lis” jelens�g nemcsak az orsz�gos makro-, hanem az iskolai mikrok�rnyezetben is igaz. Vagyis ez egy pedag�giai axi�ma (m�r ott, ahol nem l�tszat, hanem val�s�g a nevel�s). A nevel�s mindig megl�v� tud�sbeli, tapasztalatbeli, st�lusbeli, �letkorbeli k�l�nb�z�s�geit (azaz interkultur�lis fesz�lts�geit) �ppen ez a mell�rendel�ses viszony seg�t feloldani, egy�ttm�k�d�sre k�pess� alak�tani. Ez nem jelenti azt, hogy egyenrang� vagy ak�r egyenl� volna a nevel� �s a n�vend�k. Ahogy a vend�gl�t�sban sem egyenl�k. („Ez a megejt�, ennek van kimondhatatlan var�zsa: ekkora �r nincs m�sutt a vil�gon, aki m�gis hajland� volna kiszolg�lni. �r �s m�gis szolga. Szolga �s m�gis �r.”) �m a nevel� is n�vend�k. �s a n�vend�k is nevel�. Ez a logizma t�nik irracion�lisnak, a bel�le k�vetkez� �sszes szillogizmussal, t�rsaslogikai tartalommal egy�tt a fennk�lt pedag�giai f�innov�torok �s a fok�lis paradigmakutat�k sz�m�ra.

3.

Az etnikumk�zi kommunik�ci� ragyog� p�ld�it, probl�m�it villantja fel Kar�csony S�ndor „A magyars�g mint idegenforgalmi probl�ma” c�m�, 1941-beli el�ad�s�ban. A gazda egy nyugati vend�g szem�ben – kizs�km�nyolhat�, l�v� tehet� valaki. Ezen nem konkviszt�dori akci�t kell �rteni, hanem azt, hogy a p�nz��rt sokat, m�g t�bbet akar az Eur�pa naposabb r�sz�b�l j�v� citoyen. Kett�j�k kommunik�ci�j�ban (�s lelki viszony�ban) felbukkan a gyarmatos�t� attit�d. (Minden gyarmatos�t� vend�g kezdetben.) A „vend�g”-r�l menetk�zben kider�l, hogy d�rzs�lt keresked� (mint a vasi, zalai zsebszerz�d�ses f�ldb�rl�), vagy vev�, vagy hitt�r�t�, vagy a p�nzzel b�lelt kult�rf�l�ny k�pvisel�je, avagy a megv�s�rolt helyen marad� „�ltetv�nyes”. A „viselked� vend�g” nem ilyen. A viselked� angol egy darab Angli�t keres n�lunk is, hogy otthon �rezze mag�t. Az amerikai keleti lelkesed�st, egzotikumot akar, origin�l csomagol�sban. A n�met takar�kosan, olcs�n akar kultur�lis �zletet v�s�rolni. A francia v�logat�s, a p�nz��rt min�s�get, specialit�st �hajt. A balk�ni g�rbe napra v�gyik, neki mi vagyunk a nyugati k�s�rt�s. Az olasz n�lunk semmit sem akar, ami haz�j�ra eml�kezteti. Kar�csony, a k�l�nb�z� etnikumok kultur�lis magatart�s�nak jellemz�se ut�n kem�nyen elemzi a mi saj�t elmaradotts�gunkat is. Ironikusan mutatja be a k�lf�ldit csod�l� haz�nkfi�t.
Ugyanakkor a filoz�fiai apriorikkal, az „itt �s most” viszonyaival (t�r- �s id�kateg�ri�kkal) mutatja be �zsiais�gunk jellegzetess�geit. Nem a hortob�gyi k�kgaty�s attrakci�kat (amelyekr�l szeretn� leszoktatni az orsz�got), hanem �rdekes emberi karakter�nket emeli ki, mint kultur�lis, lelki k�l�nlegess�get. Meg�llap�tja: – „A magyars�g (...) h�d Eur�pa �s �zsia k�z�tt (...) Ha valaki ezt a hidat megismeri, megtanulja rajta a j�r�st, szabad bej�r�sa lesz Kelet fel�. (...) Hasznos �s j� lecke ez mindazoknak a nyugat-eur�paiaknak, akik j�l-rosszul pacifik�lt�k Keletet, de egyet nem tudtak megcsin�lni eddig: l�lekk�z�ss�gre l�pni vele. (...) Eur�paiak �s amerikaiak sz�m�ra az egzotikus orsz�gok megfejt�s�nek (...) lehet�s�ge, ha megtanulnak magyarul – nem besz�lni, hanem – �lni, mert ha megtanulnak magyarul �lni, megtanult�k a Kelethez viszonyul�s lehet�s�g�t.”5 A magyar kult�ra „nyugati tartalom, keleti form�ban”. Ebben l�tja Kar�csony a magyars�g eur�pai �rt�k�t. Ugyan�gy, mint Bart�k B�la �s Kod�ly Zolt�n. Van itt, ebben a kereszt�t-orsz�gban valami, ami sehol m�sutt nincs. �p�t�szetben m�r sz�ba j�tt, hogy n�lunk csak romok (s tegy�k hozz�: megoldatlan helyzet� rom�k) vannak. Ez mag�ban nem sz�gyen, sem a romok, sem a rom�k eset�ben. Tat�r, t�r�k, n�met, orosz puszt�t�sok tett�k romm� azt, ami az itteni pusztul�s �r�n megmaradt Nyugaton, s ott ma is „ah-beh” csod�lkoz�sra m�lt� m�eml�k. (A rom�k idej�vetele, meghonosod�sa is az orsz�g t�rt�nelmi befogad� magatart�s�nak k�vetkezm�nye, m�g akkor is, ha ez a jelen�nkben problematikuss� v�ltozott.) Hat�storl�d�sok, n�lunk meg nem gy�keresed� eur�pai �tv�telek �s saj�t igazi eur�pais�gunk jellemzi kult�r�nkat. Korszakos st�lusbeli megk�setts�geink, �tform�l�saink �s eredetis�geink k�l�nleges volta nem tagadhat�. Jellemz� szimb�luma ennek a budai kir�lyi v�r, amelyet ragyog� form�ban �p�tettek meg – a senkinek. (Ritkas�g, hogy benne lakott volna a kir�ly.) A hat�storl�d�sra tal�n a legszebb p�ld�nk a kecskem�ti f�t�r, ahol a katolikus, a reform�tus, evang�likus �s a zsid� templom – �s kult�ra – mint jelk�p egyszerre megtal�lhat�. Mindez etnikumk�zi (interkultur�lis) dial�gusk�nt �s pedag�giai tanuls�gk�nt is �rt�kelhet�. A magyar kult�r�ban oka van annak, hogy a magyar kult�ra cig�nyai „magyarcig�nyoknak” vallj�k magukat, az itteni rom�nok magyark�nt „ol�hok”, a t�tok magyar-szlov�kok �s a hazai zsid�k a gyerekeiknek adott �si magyar keresztnevekkel jelezt�k megvallott magyar identit�sukat. (K�l�n �rdekess�g, hogy a budapesti izraelita hitk�zs�g tagjai mekkora h�vvel tiltakoztak, amikor a rendszerv�lt�s ut�n felmer�lt, hogy esetleg „nemzetis�gnek” jel�lj�k magukat – el is utas�tott�k e javaslatot.) Mindez arra utal, hogy n�lunk az etnikumk�zi kommunik�ci�ban hagyom�nya van a t�rsaslelki viszony ad�sra t�rekv� �s konszenzu�lis jelleg�nek.

„Szerint�nk a meg�rt�s legd�nt�bb momentuma nem az �n tudom�nyom k�zl�se, hanem az a lehet�s�g, hogy te azt, amit �n veled k�zl�k, k�pes lehetsz magad�v� tenni, magadhoz hason�tani, a magad szellem�nek az �llag�ba szervesen befogadni.” A m�sik alapelv a garanci�lis reciprocit�s elve, vagyis: – „Ha �n �szint�n �s becs�letesen biztos�tom a magam r�sz�r�l a TE f�ggetlens�gedet, akkor lehetek �N f�ggetlen (...) De te is csak �gy lehetsz f�ggetlen, ha az �n f�ggetlens�gem�rt szavatolsz.” – Kar�csony ehhez hozz�tette: – „Eur�pa ezt m�g nem tudja. T�ls�gosan hatalmas, m�velt �s gazdag, hogysem megtanulhatta volna eddig. Õ azt hiszi, akkor lehet f�ggetlen, ha mindenki m�s f�ggetlens�g�t megb�n�tja.” – E t�tel igazs�g�t sokszorosan bizony�tott�k a Versailles k�rny�ki b�k�k, a mesters�gesen �sszet�kolt jugoszl�vi�k, csehszlov�ki�k, 56-ok, 68-ak, boszni�k �s koszov�k.

Term�szetesen nem arr�l van sz�, mintha mi b�rmiben is okosabbak voln�nk m�s eur�pai kult�r�kn�l. Ezenk�v�l sz� sincs arr�l, hogy ezt a magatart�st mindig, k�vetkezetesen k�pviseln�nk. Mind�ssze arr�l van sz�, hogy kaptunk egy j� �r�ks�get lelkiekben, kult�r�ban, trad�ci�ban, �szj�r�sban. Bajaink legt�bb r�sze abb�l sz�rmazik, hogy egyfajta �rt�krelativizmus, avagy kultur�lis pervert�l�d�s6 k�vetkezt�ben ez a pozit�v �s �rt�kes interkulturalit�s, ez a t�relmes �s befogad� „etnikumk�zi kommunik�ci�” megs�r�lt, hi�nyt szenved, problematikuss� v�lt. Csal�di, iskolai �s t�rsadalmi nevel�s�nk�n m�lik, siker�l-e megtartani, fejleszteni, vagy elveszteni ezt a r�gm�ltb�l �tmentett �rt�ket.

4.

Nevel�si integr�ci�ra t�rekv� pedag�giai k�s�rletemben a l�tez� iskolai val�s�g min�l t�bb mint�j�n igyekezt�nk kipr�b�lni egy korszer�nek v�lt koncepci�t a 70-es, 80-as �vekben (tizen�t �ven �t, harminc iskol�ban, n�gy tant�rgyban, 6-18 �v k�z�tti tanul�kkal). A pedag�giai k�s�rlet egyik csoportja egy koml�i cig�ny oszt�ly volt, ahol Pongr�cz �va tan�rn� tan�tott. Ebben az oszt�lyban k�l�nleges �rt�keket hozott fel az „interkulturalit�s” �s az etnikumk�zi p�rbesz�d. A cig�ny gyerekek sz�nek ir�nti �rz�kenys�ge, k�pi, zenei �s verb�lis nyelvi �szintes�ge tal�lkozott egy olyan pedag�giai szeml�lettel, amely tudatosan t�rekedett st�lusbeli auton�mi�juk biztos�t�s�ra. Emellett minden nevel�si �s tant�rgyi eszk�z�nkkel (sz�v�ssel, nagy m�ret� kollekt�v falik�pek k�sz�ttet�s�vel, besz�lt nyelvi �s �nekes kifejez�sekkel) arra t�rekedt�nk, hogy a gazdag t�rsas �rzelmeikb�l min�l t�bb m�v�szi �rt�ket „hozzunk el�”. K�peikb�l Macsk�ssy Katalin filmrendez� r�v�n egy revelat�v sz�nes anim�ci�s film is k�sz�lt „Nekem az �let teccik nagyon” c�mmel. Ennek a filmnek – mik�nt a m�v�szeti nevel�si k�s�rletnek – a nevel� �s n�vend�k egy�ttm�k�d�se volt az alapja, gy�m�lcse pedig az objektiv�l�dott, alkot�sban m�v�szi form�t �lt�tt k�z�s nyelv. A tan�r �s a tan�tv�nyok k�lcs�nhat�s�b�l l�trej�tt medit�ci� az �let �rtelm�r�l, a cig�nysors f�jdalmair�l �s �r�meir�l. Sz� sem volt itt sajn�lkoz�sr�l, �nsajn�latr�l. Saj�tosan magyar cig�ny, s ezen bel�l felismerhet�en egyetemes �letprobl�m�k, k�nok, v�gyak jelen�t�dtek meg, �szinte, �nazonoss�g�t megvall�, probl�m�it f�lmutat� kifejez�sekkel. A putribeli �letm�d k�pei �s a b�ny�szv�rosban �l� szeg�nys�g sorsv�llal�s�nak jelk�pei megrend�t� rem�nyekkel, kora�rett b�lcsess�ggel voltak tele. Ezek a k�pek �s a hozz�juk mondott gyermeksz�vegek egyszerre voltak nagyon cig�nyszer�en mitikusak �s magyar m�dra n�pmeseiek. A kett�s k�t�d�sb�l fakad� sz�nes jelk�pis�g olyan �tv�zetet teremtett, mint amilyen a cig�nyzen�t, s Bart�k Concert�j�t egyar�nt j�tsz� pr�m�s tehets�g�b�l sz�let� m�alkot�s. Ezek a gyerekek szeg�nyek voltak, magyar kult�r�t, roma kult�r�t egyar�nt sz�vtak magukba. Nagyon cig�ny sz�neik �s nagyon magyar kompoz�ci�ik voltak, egyetemes �szintes�ggel. Klee �s Mir�, Csontv�ry �s Picasso �p�lt �ssze benn�k sz�leik, nagysz�leik szoknyasz�n�vel, putriszag�val, esend� nyomor�s�g�val. Mind k�peik, mind a bel�l�k k�sz�lt film teljes formanyelvi elemz�st ig�nyelne. Most csak egy apr� mot�vum k�v�nkozik ide r�luk, az interkultur�lis pedag�gia h�tterek�nt. Tan�rn�j�k �gy tudta kialak�tani a koncentr�lt figyelmet, az egy�ttm�k�d� k�szs�get vel�k, hogy megsz�ntette a „tan�ros” hierarchi�t �s mell�rendel� viszonyt alak�tott ki vel�k. Ez nem jelentett valamif�le liber�lis laissez-faire modellt, mint O’Neill �s t�rsai summerhilli iskol�j�ban. Magas, sz�ke n� volt a tan�ruk, akinek a k�l�nb�z�s�g�t �pp�gy elfogadt�k, mint fel�j�k �raml� szeretet�t, k�z�s munk�ik sor�n. Am�g a magas sz�ke tan�rn� vel�k egy�tt �tkezett, iskol�n k�v�l egy�tt t�rsalgott kis barna n�vend�keivel, l�that�an tiszteletben tartotta azok auton�mi�j�t. Ebb�l az egy�ttm�k�d� k�lcs�n�ss�gb�l sz�letett meg a k�z�s nyelv, majd a saj�t nyelv, s v�g�l a m�alkot�sok sora. A t�rsaslelki kapcsolat volt a kiindul�pont, az el�felt�tel, mint a Szemes Zsuzsa, vagy a Gabriel Garc�a Marquez reg�nyekben, ahol az �szintes�g �s a k�lcs�n�s figyelem el�bb l�trehozta a saj�tos-k�l�n�st, hogy azt�n elt�r�lje a szimb�lum egyetemess�g�ben, a t�rsasl�ny univerzalit�s�ban.

5.

Mif�le kult�ra-min�s�get teremt az interkulturalit�s? – k�rdhetn�nk ezut�n. �sszekevert, vegyes m�fajt, mint amilyenek az amerikai „olvaszt�t�gely” felismerhetetlen eredet� v�gterm�kei? Vagy r�teges, t�bbes k�t�d�s� kult�raszendvicseket termel, mint a t�rzsi szok�saikat Nike cip�ben, k�l�s-�veggel gyakorl� fekete afrikai, �ce�niai bennsz�l�ttek? Azt hiszem, t�rt�nelm�nk, m�v�szet�nk erre m�r v�laszt adott. Az erd�lyi magyar t�ncban az ol�hos �s a rom�n t�ncban az ardelean (erd�lyi magyaros) j�l jelzi az egym�st�l elfogad�, egym�snak ad� kult�ra �rt�ktart� min�s�geit. Ahol a szerves fejl�d�s es�lye megadatott, ahol nem fizikai k�nyszer �s nem politikai terror, nem gazdas�gi nyom�s, vagy lelki manipul�ci� hat�rozza meg a cselekv�st, ott �tv�zet alakul ki. Erre p�lda Bart�k, Xenakis, Ligeti zen�je, Brancusi, Tot szobr�szata, Makovecz, Csete, Kistelegdi, a volt P�cs Csoport �p�t�szete, a sz�ztag� „Roma Virtu�z” zenekar el�ad�sm�dja, Kricskovics T�ni koreogr�fi�i �s az a magyar pedag�giai szeml�let, amely kult�racserepek n�pszer� r�m�lma helyett a m�vel�d�s egys�g�t hirdeti. Az interkulturalit�s voltak�ppen egys�gbe form�l�dik. Ha hagyj�k. A k�rp�t-medencei g�r�gkatolikusok, a szentendrei pravoszl�v szerbek, a hod�szi �s als�szentm�rtoni katolikus rom�k, a 90-es marosv�s�rhelyi etnikai konfliktus magyarseg�t� cig�nyai, a k�k�ll�menti erd�lyi rom�nok, a k�z�p-eur�pai h�v� �s nemh�v� zsid�k, �rm�nyek �s magyar sv�bok mind az egys�gre p�ld�k. Ez nem ragaszt�s, nem forraszt�s, hegeszt�s, hanem �tv�zet. Mint az �kszerekn�l, �rt�k �zes�l �rt�khez. Szemben �ll ez a kultur�lis egys�g-szeml�let a lopakod� �rt�krelativizmussal, amely sz�gyellnival� avitts�gg� hazudja a hagyom�nyt, szemben �ll a fogyaszt�i divat ut�nz�sk�nyszer�vel, b�vlij�val, szemben �ll a globaliz�ci�nak �lc�zott �lkultur�lis gyarmatos�t�ssal, az �veggy�ngy�k �s kokak�l�k, macdonaldok �s barbik m�diavall�s�val, mat�riab�lv�ny�val. Nincs sz�ks�g kult�racserepekre, amelyeket t�red�kes tant�rgyakkal pr�b�lna �sszeillesztgetni a p�r�zra k�t�tt iskola. Most olyan korszakba l�pt�nk, amely l�lekben is old�szert cser�lt. A kor�bban v�zhez szokott t�rsadalom tudta, mit oldhat, moshat hideg, forr�, l�gos, vagy savas v�zben. Nemcsak az a baj, hogy most hol alkoholt, hol olajat, hol vizet haszn�lnak a l�lek vegy�szei. Az a baj, ha mindent �sszefolyatnak �s semmi sem k�t, semmi sem old�dik abban a gyan�s, vesz�lyes l�ttyben, aminek az �sszet�tel�t m�r nem is ismerj�k. M�gyant�t nem lehet v�zben elkeverni. A bort nem j� olajjal hig�tani. Azonoss�gtudatot (identit�st) sem lehet �lland� m�ss�g tudattal fel�nteni, mert meghasonlik. Az egyetemen, ahol tan�tok, a minap n�ies fi�k �s fi�s l�nyok sz�m�ra hirdettek bulit „legyetek nem �nmagatok” mott�val. Az ideol�gia ugyanaz, mint az anarchi��: „azzal �rts egyet, hogy semmivel sem �rtesz egyet”. Divat lett a m�ss�g kultusz, ami �rtelmetlen, hiszen term�szetesen mindenki m�s, ugyanakkor „mindenki m�sk�pp hasonl�”. Minden �let egys�gre t�rekszik, a megosztotts�g �s az entr�pia sz�tesik, sz�tsz�r, felmorzsol. Az �rt�k fejl�d�sb�l j�n l�tre, tov�bbfejl�d�se az �lete. A fejl�d�s le�ll�t�sa, akad�lyoz�s, nem teszi lehet�v� az �letet. A perverzi� a fejl�d�s megford�t�sa, meghasonl�s. R�g�ta tudjuk, hogy minden l�tez�s, amely �nmag�val meghasonlik, elpusztul. Minden megosztotts�g �nazonoss�g-torzul�s, identit�st�ved�s. A megosztotts�g t�rsasl�temben fenyeget, feldarabol. Most, az ezredfordul�n az �rtelmis�g energi�ja a megosztotts�g fokoz�s�ra (m�sr�szt annak kiv�d�s�re) pazarl�dik el. Nincs interkultur�lis pedag�gia ott, ahol minden valami helyett m�svalaminek kell lennie. A kult�racserepeket lehet darabol�ssal (t�lspecializ�ci�kkal) m�g tov�bb t�rni. A „minden eg�sz elt�r�tt” annyit jelent: a kult�ra halott.

A kult�ra �l� �llapot�ban egy, mik�nt a feldarabolatlan ember. M�g nem t�rt el minden az eg�szb�l. A megoszt�s helyett osztozkodni k�ne. Ki-eg�sz-�teni azt, aminek, akinek hi�nya van. Vagyis adni, s�t, �sszeadni. Az inter-pedag�gia, olyan, mint az „orsz�g”. K�ztetek van. Mezon. Inter. Az eg�sz, ami eg�szs�ges. M�g van rem�ny. Kezdj�nk el �jra besz�lgetni.

A Zs�mb�kon 1998 november�ben rendezett „Interkultur�lis pedag�gia �s etnikumk�zi kommunik�ci�” c�m� konferenci�ra k�sz�tett el�ad�s sz�vege.

Hivatkoz�sok

1Kar�csony S�ndor: A magyars�g mint idegenforgalmi probl�ma. A k�tetbeni els� megjelen�sek ut�n (1941-1942) a sz�veget �jra kiadta k�l�n f�zetben a Cs�kmei K�r, P�cel, 1995., 2. oldal
2 U.a. 2. oldal
3 U.a. 5. oldal
4 U.a. 5. oldal
5 U.a. 16. oldal
6 Kar�csony S�ndor: Nyugati vil�gn�zet�nk felem�s ig�ban. �jabb kiad�s: �zenet szerkeszt�s�ge, Kolozsv�r, 1991.