KAR�CSONY S�NDOR, AZ EMBERT�RS

(1891. F�ldes - 1952. Budapest)

Invok�ci�

A k�z�pkori filoz�fia szubtilis m�dszereket dolgozott ki, hogy egy-egy t�telt igazolhasson. Ezek k�z�l a m�sodikat �gy nevezik: argumentatio ad patres, azaz hivatkoz�s az atyai tan�t�k tekint�ly�re. �s menn�l r�z�sabb a t�tel, ann�l jobban teszi az ember, ha ilyesf�le m�don k�v�nja megt�mogatni. A "magyar �szj�r�s" pedig egyike a legr�z�sabbaknak. Az volt m�r a harmincas �vekben is, mid�n Kar�csony kifejtette, �s menteget�z�tt is n�mik�ppen miatta, �gy v�lv�n, hogy az ellene ir�nyul� v�dak f�lre�rt�sen alapulnak. �s az az �rz�sem, hogy az ellenvet�sek, s�t ellenindulatok napjainkra aligha cs�kkentek. �gy teh�t el� kell venn�nk Nietzsch�t, ki a sz�ban forg� t�m�r�l az al�bbiakat mondotta: "Hogy az egyes filoz�fiai fogalmak nem tetsz�legesek, nem �nmagukban n�vekv�k, hanem egym�ssal vonatkoz�sban �s rokons�gban n�nek fel, hogy a gondolkod�s t�rt�net�ben l�tsz�lag b�rmily v�ratlanul �s �nk�nyesen l�pnek is fel, m�gis �ppen annyira egy rendszerhez tartoznak, mint valamely f�ldr�sz faun�j�nak tagjai: ez v�g�l is el�rul�dik az�ltal, hogy mily biztons�ggal t�ltik ki a legk�l�nb�z�bb filoz�fusok lehets�ges filoz�fiai rendszerek bizonyos alaps�m�j�t. Valami l�thatatlan ig�zet alatt mindig �jb�l ugyanazt a k�rp�ly�t futj�k be: ha kritikai �s szisztematikai akaratukkal egym�st�l m�g oly f�ggetleneknek �rzik is magukat: valami benn�k vezeti �ket, valami �zi �ket meghat�rozott rendben egym�s m�g�tt: �ppen ez a fogalmakkal egy�tt sz�let� rendszeress�g �s rokons�g. Gondolkod�suk val�ban sokkal kev�sb� felfedez�s, semmint r�ismer�s, r�eml�kez�s, vissza- �s hazat�r�s a l�leknek messze �sr�gi �sszh�ztart�s�ba, melyb�l ama fogalmak valamikor kin�ttek: � a filozof�l�s ennyiben a legmagasabb rend� atavizmus egy faja. Minden ind, g�r�g, n�met filozof�l�s csod�latos csal�di hasonl�s�g�nak el�g egyszer� a magyar�zata. Ahol meg �ppen nyelvrokons�g van, egy�ltal�n el sem ker�lhet�, hogy h�la a nyelvtan k�z�s filoz�fi�j�nak �gy �rtem: h�la az egyforma nyelvtani funkci�k �ntudatlan uralm�nak �s vezet�s�n � a filoz�fiai rendszerek hasonnem� fejl�d�s�re �s sorrendj�re ne legyen minden m�r el�re elk�sz�tve: mint ahogy a vil�g�rtelmez�s bizonyos m�s lehet�s�geinek �tja szinte elz�rtnak l�tszik. Az ural-alt�ji nyelvter�let filoz�fusai (hol az alanyfogalom legkev�sb� van kifejl�dve) nagyon val�sz�n�en m�sk�ppen n�znek "a vil�gba", �s m�s �sv�nyeken tal�lhat�k, mint az indogerm�nok �s mohamed�nok."

Ekk�ppen felb�tor�tva Pet�fi S�ndor hajdani rajong�j�t�l, aki az "ural-alt�ji" k�lt�nek n�gy vers�t is megzen�s�tette, s�t a hat�sa alatt olyan halhatatlan verseket k�lt�tt, mint a Vereinsamt vagy Der Herbst, h�rom dolgot sz�gezhet�nk le ebb�l a brili�ns eszmefuttat�sb�l.

1) A nyelvi kifejez�sm�d messzemen�en meghat�rozza a lehets�ges filoz�fi�kat, mivelhogy a nyelv mintegy "helyett�nk gondolkodik". 2) A nyelv nemcsak lehet�s�g, hanem korl�t is, mivel kiz�r mindenf�le olyan �rtelmez�seket, amelyek nem egyeztethet�k �ssze az � "m�lyszerkezet�vel". 3) Mindaz, amit eladdig "filoz�fi�nak" neveztek, az indoeur�pai nyelvek saj�toss�g�b�l k�vetkezik, viszont a m�sf�le fel�p�t�s� "ural-alt�ji" nyelvcsal�d valami eg�szen m�s filoz�fiai rendszert is lehet�v� tesz. M�gpedig egy olyat, amelynek �ppens�ggel az a specifikuma, hogy az "alany-fogalma" fejletlen, Nietzsche nyitva hagyja azt a k�rd�st, hogy mi�rt �s minek az el�ny�re.

Magyar �szj�r�s

Kar�csony S�ndor sz�m�ra a "magyar �szj�r�s" term�szetesen semmif�le rasszista von�ssal nem rendelkezik. Ellenkez�leg, az amit saj�toss�gk�nt kifejt, �ppens�ggel a "milieu-elm�letre" t�nik t�maszkodni, a sztyeppei n�pek �let- �s gondolkod�sm�dj�b�l vezeti le. � maga is hangs�lyozza azt, hogy ez "sz�zmilli�k �szj�r�sa". �zsia puszt�i. Sz�les, t�res, viharj�rta puszt�k, olyanform�k, mint a Hortob�gy. Hol ker�k, hol talp az ott legel� baromnak, ahogy az id� j�r. Sz�les. Messzire ell�tni rajta, de engemet is messzir�l �szrevesznek rajta. F�nyes-melegen s�ti a nap naphosszat. Ezeken a puszt�kon �rizt�k �seink a j�sz�got �s ott lettek olyann�, amilyenn� az ilyen puszt�kon lehet az ember. Temp�sak, k�nyelmesek, hiszen volt id� el�g. Kev�sbesz�d�ek, ak�rcsak a mai p�sztorok. Elgondolkoz�k: lehet azt j�l a botra t�maszkodva, ha sokat van az ember egymag�ra. J�szem�, figyel� n�p, mint a r�ti sasok, azoknak is sz�jjel kell n�zni szerte a nagy puszt�n. Edzett, er�s emberek, mert �tj�rja �m a sz�l az embert, es� megesi, vihar megfuttatja, a kem�ny f�ld helyre er�lteti a csontjait. B�tor, harcos fajta, hiszen sok ir�gye lehetett, ha j� legel�re lelt. Kis csoportokra szakadt, legeltetni �gy jobb. Egy kicsit ravasz is, mert kevesedmag�val sokszor csak �gy v�ghatta ki mag�t a bajb�l.

A lelke is olyan, mint a puszta. Tiszta, vil�gos, j�zan �s nagyon-nagyon egyszer�. Nem tudunk mi �gy k�pzel�dni, mint a germ�n n�pek, hogy is tudn�nk. Ahol nincs barlang, meg m�lys�ges, titokzatos rengeteg erd�, hova menn�nek a szellemek, meg a var�zsl�k lakni? Az esz�nk j�r�sa is egyenesebb, mint az �v�k�. Hadd l�tom. �rtem. Rendben van. De csak akkor van rendben, ha �rtem �s csak akkor �rtem, ha l�tom: bel�ttam, �tl�ttam az eg�szet. Ink�bb megn�zem t�v�r�l-hegy�re, forgatom jobbra-balra, alszom r�, ha kell, ak�r kett�t is, id� van el�g, azt nem sajn�lom t�le. De vakt�ban nem hiszek el semmit senkinek.

Ink�bb r�hagyom. Nem �rtem, mert mindj�rt az elej�n elv�tettem a nyitj�t, nem nyugodhatom bele, nem mondhatom, hogy j�l van, h�t ink�bb belet�r�d�m. Ha olyan nagyon akarja, legyen �gy, ahogy � szeretn�. Vagy: vigye, ha tudja. Ez is a puszta lelke. �ri l�lek.

A pozitivista Hippolyte Taine sz�m�ra a mili�, vagyis a faj, a k�rnyezet �s a t�rt�nelmi pillanat h�rmass�ga meghat�roz minden lehet�s�get. Az esem�nyek determin�ltak, a term�szettudom�nyos vil�gn�zethez ill� m�don. A k�lvinista Kar�csony azonban nem mer�szkedik a predestin�ci� tan�nak eff�le merev �rtelmez�s�re. Ami �n�la meghat�rozott, az valamifajta diszpoz�ci� � �s d�nt� fontoss�g�, hogy ennek a nyelv a tan�ja �s hordoz�ja. Mellesleg csak�gy, mint Nietzsch�n�l...

H�romf�le dologra �rdemes figyeln�nk Kar�csony fenti eszmefuttat�s�ban. Az egyik a tartalom, mondanival�, ami a gondolkod�si m�d differentia specific�j�t �rja le, �s ennek a magyar�zat�t a l�tez�si m�db�l. A m�sik e kifejt�snek a form�ja, ami konkr�tumokra hivatkozik �s k�pekb�l �p�tkezik. A harmadik �s leg�rdekesebb a gondolkod�s centrum�nak a megfoghatatlans�ga.

Az eur�pai term�szettudom�nyos gondolkod�s r�gi-r�gi, k�z�pkori, s�t �g�r�g alapokon �p�tette meg a maga b�sty�j�t a logika �s a k�s�rlet �ltal teremtett oks�gi viszonyr�l, a k�nyszer�t� er�vel levonand� k�vetkeztet�sr�l. �s hi�ba d�nt�tte meg ezt a gondolkod�si m�dot David Hume, hi�ba szedte fel Kant m�g a hat�rmenti sz�gesdr�tjait is � semmit se v�ltoztattak meg. A vil�g�rtelmez�s m�dja, Nietzsche tan�s�ga szerint m�lyebben van elrejtve.

A magyar �szj�r�s� ember azonban szkeptikus. �s ez�rt oly rettent� neh�z itt �szef�gg� gondolatrendszert ki�p�teni. Ez�rt oly neh�z val�s�gos tekint�lyre szert tenni. Kar�csony rendk�v�l k�vetkezetesen �p�tkezik abban a rendszerben, amit felismert. Mert ennek a "magyar �szj�r�snak" az � elemz�se szerint h�rom f� saj�toss�ga van, �s ezeket az indoeur�pai �szj�r�ssal val� antit�zisekben lehet megk�zel�teni. �s eszmefuttat�sai, p�ld�ul a fent id�zett is, erre hagyatkoznak.

Az els� k�z�l�k a mell�rendel�s rel�ci�ja, szemben az indoeur�pai al�rendel�ssel. A m�sodik a szeml�let val�s�ga, szemben a gondolkod�s absztrakci�j�val. E k�t saj�toss�got foglalja �ssze a h�res antit�zis: objekt�v-primit�v �szj�r�s, szemben a szubjekt�v-komplik�lttal. A harmadik saj�toss�g a filozofikus gondolkod�s hiperbolikus oszt�lya. "A transzcendens logizm�k k�vetkezt�ben a magyar �szj�r�s nem az ok �s okozati viszonyok megmagyar�z�s�ra igyekszik, hanem a megfoghatatlans�g evidenci�j�ra." Ebb�l k�vetkezik a t�rszeml�let a priori hat�rtalans�ga, az a priori id�tlens�g �s az oks�gi viszony hely�re l�p� megfoghatatlans�g.

A "magyar", mint meghat�roz� jelz�, Kar�csony szinte minden k�nyvc�m�ben szerepel. �s ennek h�rmas jelent�se van.

A sztyeppei gondolkod�s� nyelvek k�z�l - t�rt�nelmi okokb�l - a magyar az, amely az �nreflexi�nak legal�bbis a k�sz�b�re �rkezhetett. Ezt a t�nyt neh�z volna t�lbecs�lni. Aki p�ld�ul szembes�lt azokkal a neh�zs�gekkel, amelyekkel Heidegger tal�lkozott, mid�n a maga nyelv�nek a gondolkod�si alapjaib�l igyekezett meg�rteni a jap�n nyelv kulcsfogalmait, az legal�bbis m�lt�nyolni tudja ezt a - mondjuk tal�n - "strukt�ra ford�t�si" lehet�s�get. Hossz� �s izgalmas eszmecser�t folytat p�ld�ul Heidegger az � jap�n bar�tj�val a "nyelv" jelent�s� jap�n sz�r�l. Ez egy "besz�l� sz�" koto ba. Olyasf�l�t jelent sz� szerint, hogy sziromlevelek, amelyek a sz�ps�g �zenet�b�l fakadnak. Nehezen jutnak el id�ig, �s kiss� vissza is h�k�lnek a szeml�tom�st oly kev�ss� egzakt v�geredm�nyt�l. De a Kar�csony �ltal le�rt �szj�r�sban semmi meg�tk�znival� nincsen e k�r�l�r�sban, a benne rejl� �zenetet azonnal regisztr�ljuk, �s zavartalanul gy�ny�rk�dhet�nk a k�palkot�s transzcendenci�j�ban.

A m�sik saj�toss�g, hogy mint l�thattuk, az �nmegismer�snek az indoeur�pai nyelvekkel val� szembes�l�s �tj�n kell megval�sulnia. Alapvet�en t�rt�nelmi okokb�l � amelyek k�z�l az �ppen aktu�lis, vagyis az �nmeghat�roz�s sz�ks�gess�ge a n�ci kult�rimperializmus korszak�ban, Kar�csonyn�l el�g csek�ly jelent�s�g� - az � �vsz�zadokban m�r� gondolkod�sm�dja sz�m�ra hely�nval�an l�tszott esetlegess�gnek. A baj, ami tagadhatatlan, nagyobb id�t�von �s m�lyebben f�gg �ssze ezzel a t�rt�nelmi adotts�ggal. A l�nyege az, hogy "n�lunk a magaskultura �gy �l �s vir�gzik a n�pi kultura mellett, mint valami angol gyarmaton az eur�pai fert�ly a bennsz�l�ttnegyedhez k�pest". Nem arr�l van sz�, hogy l�tezik olyan "magaskultura", amib�l a n�p t�bbs�ge nem r�szes�l, hiszen ez minden�tt �gy van, hanem arr�l, hogy Bach vagy Beethoven, vagy ak�r Kant a saj�t n�pe kult�r�j�ban gy�kerezik, �m min�k�nk nincsen eff�le kultur�lis egys�g�nk. (Helyesebben, csup�n �p�l�ben van bizonyos ter�leteken. Bart�kot �s Kod�lyt ez�rt �nnepli oly lelkesen Kar�csony, mert ezt a lehet�s�get pillantja meg benn�k. �s milyen furcsa: m�g a nagyvil�got is ez �rdekli mibel�l�nk.)

Igaz�b�l v�ve itt jelent probl�m�t a sz�munkra a k�r�lvev� indogerm�n mili�. Amihez k�pest jelent�ktelenn� t�rp�l az a helyzet, hogy Eur�pa h�rom nagy nyelvi k�z�ss�g�nek �s k�t nagy kulturk�r�nek a hat�rz�n�j�ban �l�nk. Idegens�g�nk mindegyikkel szemben fenn�ll „gondoljunk csak Nietzsche t�zis�re „ �s ez m�lyebb, mint valami egyszer� kultur�lis k�l�nbs�g. Ez a nyelv alapszerkezet�nek, az �szj�r�snak a k�l�nbs�ge. �tj�r�s persze van. Bart�k �s Kod�ly p�ld�ja is ezt mutatja. S�t nyilv�nval�, hogy �pp ennek a megteremt�se az a kih�v�s, amit a sors miel�nk, magyarok el� vetett. De ezt megteremteni folyamatos figyelmet �s munk�t ig�nyel. Kar�csony szerint utolj�ra a 17. sz�zadban siker�lt, �s az�ta sohasem tudtunk szerves v�laszt adni e kih�v�sra. Ez�rt azt�n a n�p�nk a 20. sz�zadban �l, de a 17. sz�zad form�j�t �s tartalm�t �li. Itt nemcsak a parasztoszt�lyra kell gondolnunk, hanem mutatis mutandis a k�z�pr�tegekre is, ahol e diszkrepancia m�g k�nosabb eredm�nnyel j�r. Az avult forma �s tartalom kirekeszt a korszer�s�gb�l is, megfoszt az archaikus kult�r�ban immanens m�don megl�v� tart�st�l is. Nem kell visszamenn�nk a harmincas �vekbe, hogy l�ssuk mi ez, �s mit eredm�nyez... A "magyar" jelz� harmadik jelent�s�n�l Kar�csony szem�lyes �letszerep-v�llal�s�ra akadunk. Szenci Moln�r Albert, Ap�czai Csere J�nos, Miszt�tfalusi Kis Mikl�s �s annyi m�s m�dj�ra � is elment Nyugatra, hogy megkeresse �s megtanulja azt, amire idehaza sz�ks�g�nk van.

R�sze volt m�g az eur�pai szellem utols� aranykor�ban. Megismerhette Wundt kult�rantropol�gi�j�t, Saussure tan�tv�ny�t�l hallgatott nyelvtudom�nyt, �zel�t�t kapott szociol�gi�b�l �s fenomenol�gi�b�l. De a sz�m�ra mindez h�tt�rismeret maradt, iskol�khoz nem csatlakozott. Nyilv�nval�an �narck�p is van abban a meghat�roz�s�ban, hogy "a magyar �szj�r�s� ember autodidakta m�g akkor is, ha iskol�ba j�r" R�bukkant az ekkoriban vil�gh�d�t� �tj�ra indul� l�lekelemz� individu�lpszichol�gi�ra is. Amit � minden elismer�se mellett v�gs�leg meghaladni k�v�nt "Arra j�, hogy ki�br�nd�tson (a szem�lyes �rt�keinkhez f�z� kieg�sz�t�s M. E.) ill�zi�inkb�l. De az ember csak ez ut�n kezd�dik benn�nk. Ott, ahol m�r hi�ba analiz�ln�nk a lelk�nket, mert analiz�lhatatlan." Megold�s itt csak teol�giai �- illet�leg az ember saj�t dimenzi�j�ra al�sz�llva, - t�rsasl�lektani rel�ci�ban lehets�ges.

A t�rsasl�lektan alapvet�se az, hogy a kollekt�vum hat�rozza meg az individuumot, �s nem ford�tva. Nagyj�b�l erre �p�l a kult�rantropol�gia, a weberi�nus szociol�gia �s mindaz, amit a marxizmus hozott ki e t�zisb�l. Kar�csony azonban m�sfel� tart. A t�rsadalomszerkezetet �s a kult�r�t deriv�tumnak, m�sodlagosnak tekinti, m�gpedig a nyelvhez �s a m�g�tte rejl� �szj�r�shoz k�pest.

A magyar �szj�r�s mell�rendel�, �s ezzel a legszorosabb �sszef�gg�sben az alanyis�ga, ahogy Nietzsche mondta, kev�ss� van kifejl�dve.

A nyelvvel �l� magyar l�lek nem oly alanyi, mint a t�bbiek, sokkal t�rgyibb n�luk. Azzal p�ld�ul, hogy nem sz�vesen absztrah�l, hanem a konkr�t szeml�letb�l k�sz�ti a jelt, megmarad a rajta k�v�l es� t�rgyi vil�gban. A saj�t lelk�b�l m�g annyit se ad hozz�, amennyi az elvon�shoz sz�ks�ges volna.

P�zm�ny P�ternek egyszer a szem�re vetett�k, hogy t�lont�l sokat mer�t a m�veiben m�s szerz�kt�l. � azonban nagy l�leknyugalommal azt felelte, hogy a m�h vir�gr�l vir�gra r�pk�d, m�gis milyen finoms�got tud alkotni, ellenben a p�k saj�tmag�b�l bocs�tja ki az � undoks�gait. Az objekt�v �s a szubjekt�v szeml�let k�zti k�l�nbs�get aligha lehetne enn�l vil�gosabban kifejezni.

Okoskod�sa mell�rendel�. Nyomr�l nyomra haladni, t�rszer�leg rendezni a fogalmakat, �sszerak� p�rhuzamokban. Ez�rt k�nnyen t�ved mell�kv�g�nyra, ha sok elemmel van dolga, belezavarodik.

Fogyatkozott k�szs�g a rendszeralkot�sra, s�t annak neglig�l�sa. Nem az a l�nyeg a sz�m�ra, hogy egy k�sz gondolatmenetet bens�leg felfogva meg�rteni �s tov�bb�p�teni tudjon, hanem az, hogy egy adott probl�m�t meg tudjon ragadni. Amit elvesz�t alaposs�gban, azt visszanyeri kreativit�sban. Ez az objekt�v-primit�v �szj�r�snak alkati saj�toss�ga. Az iskolai penzum az � sz�m�ra Prokruszt�sz-�gy, m�g ha is el tud benne helyezkedni. Ha ereje tudat�ra �bred, azonnal odahagyja. Kar�csony maga, vagy tan�tv�nya a k�zgazdas�g "csodadoktora", Liska Tibor, igen j�l tan�s�tj�k ezt. Az indogerm�n nyelvek �gy jel�lnek, hogy a fogalmaikat viszony�tj�k egym�shoz, de a meghat�roz� fogalmat al�rendelik a meghat�rozott fogalomnak. A magyar nyelv pedig mell�rendeli, �s a k�z�tt�k l�v� viszonnyal jel�l.

A hiposzt�zisok hierarchi�ja, amelyen az indogerm�n metafizika �s filoz�fia alapul, a magyar �szj�r�s sz�m�ra nagyon nehezen foghat� fel. Vagy lehet az is, hogy igaz�b�l fel se foghat�. Hogy Ap�czait�l kezdve oly sokan t�lt�gett�k bel�nk oly csek�ly sikerrel ezeket a rendszereket � t�bbet, mint a "lecke" sikeres felmond�s�t alig eredm�nyezett a dolog � az tal�n �ppen erre utalhat.

Az okot l�ttuk az �lett�rnek, a "sztyepp�nek" a szerkezet�ben. De fontosabb enn�l, hogy c�l is van, m�gpedig hogy a besz�lget�t�rsam meg�rtsen, min�l egyszer�bben. "Mindent viszony�tok, egym�s mell� rendelek, ami a m�sik ember szeml�lete sz�m�ra �j." Magyar�zkod�sn�l ez�rt folyamodunk a megvil�g�t� p�ld�k szapor�t�s�hoz, ami k�l�nben a m�sf�le �szj�r�s� embert olyannyira irrit�lni tudja. "De k�teless�gem al�rendelni, ha k�t elemet �s a k�zt�k l�v� viszonyt el�z�leg mell�rendel�sben ismertettem." A tov�bbi mell�rendel�s ugyanis m�r redund�ns, megsemmis�tene (�rz�kelhetetlenn� tenne) egy m�r el�rt eredm�nyt.

A "magyar metafizika" ilyen m�don n� ki egy, m�r el�rt eredm�nyre t�maszkod� rendez�si elvb�l. S hogy milyen magass�gba tud n�ni, azt l�tni fogjuk majd �ppen Kar�csony nyelvfiloz�fi�j�nak a p�ld�j�n.

A mell�rendel�s, mint az �szj�r�s alapja, persze nemcsak a nyelvben van jelen. L�k� G�bor sikeresen alkalmazta a folkl�r eg�sz ter�let�re (A magyar l�lek form�i c�m� m�v�ben). S�t, mag�t az "�zsiai" mentalit�st itt lehetett igaz�n megfoghat�v� tenni. Ma m�r eg�sz iskol�i vannak a t�rgyk�rnek min�lunk, b�r mintha megfeledkezn�nek Kar�csony ama int�s�r�l, hogy "eur�pai tartalom kell �zsiai form�ban".

Szint�zis

"Amit a magyar kifejezni pr�b�l, az Eur�pa � de ahogyan, az �zsia" � mondja Kar�csony, �s m�g hozz�f�zi, mintegy vigasztal�lag: "addig dolga van, m�g �zsia �s Eur�pa egyek nem lettek." Vil�g�tsuk meg ezt egy konkr�t p�ld�n � az�rt vagyunk objekt�v-primit�v �szj�r�s�ak.

A magyar D�vid nem a kir�ly, hanem a zsolt�r�nekes, Szenci Moln�r Albert zsolt�rk�lt�se Th�odore de B�ze nyom�n:

Tebenned b�ztunk elej�t�l fogva,
Uram, t�ged tartottunk hajl�kunknak.

A mell�rendel� magyar mondatf�z�s sz�ks�gszer� k�vetelm�nye, hogy az �j elem a r�gihez k�z�s r�sz seg�ts�g�vel kapcsol�dik ("Uram"). Mondatkezd�s eset�ben ez �ltal�ban visszautal�st ig�nyel az el�z�ekre. Ezt k�veti a f� gondolat, a leghangs�lyosabb, tulajdonk�pp annak az esszenci�ja, amit mondani akarunk, azut�n az �ll�tm�ny, majd indifferens, t�bbnyire visszautal� r�szek. Tekintettel az objekt�v-primit�v szerkezet� mondat meg�rtet�si f� c�lj�ra, Kar�csony itt "l�lektani alanyr�l" a saj�t l�tez�sre szert tev� jelent�sr�l, "l�lektani �ll�tm�nyr�l" a gn�m�t a sz�vegt�rt�n�s kontextus�ba bevon� �rtelmez�r�l �s "l�lektani b�v�tm�nyr�l" a jelent�st pontosabb� t�v� kieg�sz�t�sr�l besz�l.

A "bevezet� r�sz" elhagy�sa eset�n a mondat egy igen nyomat�kos gondolati Auftakttal kezd�dik, amit az er�s�t f�l, hogy egybeesik �lhangs�lyos kiejt�s�nkkel is. Nagy t�rsasl�lektani verseink ez�rt k�zismerten sz�vesen haszn�lj�k, olyan ez, mint valami �breszt� gong�t�s: "Haz�dnak rend�letlen�l", "Talpra, magyar", "G�g �s Mag�g fia vagyok �n", "Piros a v�r a pesti utc�n". A hat�s titka az, hogy ki nem mondott jelent�sk�nt hordozz�k a visszautal� bevezet�st is. Ilyen m�don kezd�dik a zsolt�r is. Nem alapszavak ezek, nem is k�l�n�sebben �kesek. A sz�munkra m�r van ugyan egy cseppnyi archaikus zamatuk, de a var�zs m�gsem ebben �ll, hanem abban, ahogy ez a mondat megegyezik az �szj�r�sunk szerkezet�vel. Az egyes szavak ilyen m�don a "hely�kre ker�lve" hallatlan jelent�st�bbletet szereznek a kontextusb�l, �s tov�bb�tanak a mondat befogad�j�hoz. Ez a szer�ny k�lsej� �s l�tsz�lag temp�s sor p�ld�ul a k�vetkez�ket.

� Van Valaki, aki szem�ly, �s ez�rt meg lehet sz�l�tani.
� Aki �t megsz�l�tja, az nem valamif�le elbitangolt j�sz�g a v�gtelen t�r s�t�tj�ben, hanem a tagja egy akolnak.
� Kicsi, elker�tett hely ez az ismeretlen �s m�rhetetlen Univerzumban � de van egy P�sztora.

� R�ges-r�gen elpuszt�tott volna mindaz, ami f�l�tt nincsen hatalmunk. �s ha m�gsem puszt�tott el, akkor Valaki elej�t�l fogva vigy�z re�nk. A sz�veg annyira t�m�r, hogy e k�t sorba tulajdonk�ppen m�g az ism�tl�s is belef�r, mint a gondolat affirm�ci�ja, ak�r egy jobbf�le magyar n�pdalban. A m�sodik sor ugyanazt mondja, mint az els� � helyesebben, itt valami egyed�l�ll� t�rt�nik. Mert az els� sor az eredeti zsolt�rsz�vegb�l is, B�ze sz�ps�ges n�gysz�lam� feldolgoz�s�b�l is hi�nyzik. E sorral csup�n a magyar zsolt�r�nekes toldotta meg. Nem is ak�rhol, hanem a magyar hangs�ly "Auftakt" hely�n, �s ekk�ppen ez a sor vil�g�tja be a XC. Zsolt�r eg�sz�t - mindaz, ami m�g k�vetkezik, m�r csak kifejt�s, "l�lektani b�v�tm�ny". A confessio hungarica e mondat�t�l �gy v�lik magyarr� D�vid zsolt�ra, �s a k�bor sztyeppelak� a tan�s�g szerint nem "felvette a kereszt�nys�get", hanem visszat�lt az � hajdani otthon�ba.

�gy n� ki a vers a nyelv szerkezet�b�l, �gy k�zvet�t egy �sszef�gg� teol�gi�t, �s �gy v�lik a gy�lekezet �neke Tam�si �ron jelz�je szerint K�szikl�v�.

A p�lda mutatja egy�bk�nt a meg�rt�s neh�zs�g�t is. Oly sok jelent�st b�z a gondolkod�sm�d szerkezet�re, hogy nehezen tudja befogadni az, akinek m�s az �szj�r�sa.

Nyelv �s l�lek

Az eur�pai nyelvtudom�ny, leny�g�zve alkalmasint az arisztoteli�nus logik�t�l, bes�t�lt abba a ketrecbe, hogy "a mondat � logikai �t�let". Ami l�nyeg�ben �gy j�n �ssze, hogy a subjectum �s a praedicatum a logikai �t�let k�t tagja. �s a v�lem�ny oly er�s, hogy maga Heidegger is ijedten n�z h�tra, mid�n aff�l�ket mond, hogy "a logisztika t�mad�s a nyelv l�nyege ellen". Kar�csony azonban a magyar grammatik�ra hagyatkozva sz�tl�vi ezt az alappill�rt.
A kiindul�sa Gombocz Zolt�n felismer�se, hogy a magyar mondat nem "igei", hanem "nomin�lis" term�szet�. Ehhez Kar�csony azt f�zi hozz�: "kezdeti form�ban a subjectum �s praedicatum az azonoss�g nyelvi rel�ci�j�ban volt. F�n�v volt mindkett�, k�s�bb v�lt a praedicatum mell�kn�vv�, s csup�n harmadlagosan ig�v�". Egy praedicatum n�lk�li nyelvi kijelent�sben � amit mai magyar nyelv�nk m�r nem alkalmaz, de mint a p�lda mutatja, m�g kik�vetkeztethet� bel�le � elv�sz a "mondat � logikai �t�let" evidenci�ja. De hogy ebb�l mi k�vetkezhet, azt m�g sejteni is alig tudjuk. Joggal gondolhatunk azonban arra, ahogyan a matematikai axiomatika egy-egy radik�lis eredm�nye felforgatta az eg�sz gondolkod�sm�dunkat.
Kar�csony annyit f�z hozz� illetve mag�hoz a Logika Alapt�rv�ny�hez: "az azonoss�g tartalmi rel�ci�ja mindj�rt kezdetben �gy �ll�t�dott: egyik a m�sikhoz k�pest." Valami olyasmi k�vetkezik tal�n, hogy elv�sz a logikai �t�let �ltal�nos �rv�nye, �s valamif�le precedens-elv, s egy �lland�an �jra�p�tend� kapcsolat imperativusa l�p a hely�re. Mit kezdhet egy ilyen sziszt�ma a vil�g �sszef�gg� le�r�s�val, azt tal�n a hopi indi�nokt�l lehetne megk�rdezni. De a nyelvi �s antropol�giai k�vetkezm�nyei sz�munkra is bel�that�k. �s igencsak radik�lisak. �s r�ad�sul ugyanarr�l sz�lnak. Megvil�g�tva ezzel a nyelv �s a l�lek kapcsolat�t.
A nyelv term�szet�r�l Heidegger a k�vetkez�ket mondja:

"A nyelv az emberi l�nynek a jelenl�t �s a jelenl�v� kett�ss�g�hez val� vonatkoz�s�nak hermeneutikus alapvon�sa (...) A "vonatkoz�s" sz� azt mondja, hogy az ember l�nyeg�n�l fogva alkalmaz�sba van v�ve; ann�l a l�nyeg�n�l fogva, ami �, egy olyan alkalomhoz tartozik, amely ig�nyli �t (...) E kett�ss�g bontakoztatja ki azt a vil�goss�got, amelyen bel�l a jelenl�t mint olyan �s az ember sz�m�ra val� jelenl�t (kiemel�s t�lem, M. E.) megk�l�nb�ztethet� lesz az ember sz�m�ra. (...) Val�j�ban minden egyes gondolati l�p�s c�lja hozz�seg�teni az ember ahhoz, hogy gondolkodva r�tal�ljon a l�nyeg�hez vezet� �sv�nyre a nyelven val� viszony�ban." Kar�csony S�ndor ugyanezt �gy fogalmazza meg:

"A jelrendszerben �n besz�lek Veled itt �s most, hogy meg�rts. A jel jelent�se �n vagy nem �n, besz�lek, vagy nem besz�lek, vagy nem �n besz�lek, vagy nem �n nem-besz�lek. �n itt vagyok, vagy nem itt vagyok, vagy nem �n vagyok itt, vagy nem-itt. Most besz�lek vagy nem-most nem-besz�lek, vagy most nem-besz�lek. De ak�r �n, ak�r nem �n, mindk�t esetben az Ember, vagy nem Ember, hanem a vil�g az Ember k�r�l, teh�t m�gis az Ember az univerzumban. �s ak�r besz�lek, ak�r valami egy�b, mindig az �let, a L�t. �s ak�r itt, ak�r ott, tel�tetten, egyetemesen az Univerzumban. �s ak�r most, ak�r nem-most, folytonosan sub specie aeternitatis. Teh�t a jel, az egyetlen jelent�s csak akkor lehet i g a z, ha egyetemes jelent�s, vagyis: sz�p.

Az ember az univerzumban sub specie aeternitatis l�tez�: ez az egyetlen jel, aminek a jelent�s�t minden � r t e l e m k e r e s i, s minden k�v�ncsi ember egyed�l � r t m e g, ez az i g a z. Az egyetemes jelent�s ennek az egyetlen megfejtett jelnek a m�ly�n a szimb�lum: az �let �r�k aktu�lis emberi form�ja, amelyben a sz�v egyed�l dobban �ssze, mert egyszerre izgul miatta �s gy�ny�rk�dik benne, ez a sz�p."

A k�t gondolatmenet el�gg� k�zel �ll egym�shoz. A nyelv az, ami az �res l�tez�st ember-form�j�v� alak�tja, ez mindkett� alapj�n vil�gos. Heidegger l�that�an visszafogottabb �s �vatosabb a metafizikai konzekvenci�k levon�s�val. A k�s� �szi eur�pai filoz�fia m�r nemigen mer olyan szavakat haszn�lni, mint "univerzum", vagy "sub specie aeternitatis". Nem t�rgyunkra tartozik, hogy mik�ppen vesz�tette el az ilyen szavakat, a saj�t hib�j�b�l. Kar�csony magyar, teh�t fiatalabb � m�g haszn�lhatja, mondhatn�nk, de ez csak els� megk�zel�t�s, hiszen val�j�ban arra tesz�nk k�s�rletet, hogy ugyanarr�l a val�s�gr�l �jat tudjunk mondani. A k�l�nbs�g l�that�lag nem is ebben van. Az, hogy Kar�csony egy�rtelm�bben besz�l Heideggern�l, �nmag�ban v�ve nem �rdem egy "hermeneutikus" sz�veg eset�ben. (Hom�lyr�l hom�ly sz�lhat igaz�n.) Hanem figyelj�nk arra, hogy mit�l hom�lyosabb a n�met filoz�fus � puszt�n a sz�veg�nek nyelvi tartalm�t tekintve. Nos, l�thatjuk hogy �ppen az absztrakci�t�l. De ez nem is ak�rmilyen absztrakci�, mivel a c�lja a szem�lyes n�vm�sok elt�ntet�se. �s ez t�volr�l sem v�letlen. Valamivel k�s�bb ugyanis ezt �rja Heidegger: "a sokat vitatott �n-te �lm�ny a szubjektivit�s metafizikai �vezet�be tartozik."

Philosophia horret subjectum - csakhogy �ppen ezzel helyezi mag�t arra a senki f�ldj�re, aminek az egyik legfontosabb tan�ja �s szerepl�je maga Heidegger. Egy "ember n�lk�li humanista", hogy Karl Barth aforisztikus szav�t alkalmazzuk. M�g ak�r el is fogadhatn�nk, mint a szuver�n gondolkod�snak b�r keser�, de elker�lhetetlen v�gpontj�t a nietzschei "intellektuelle Redlichkeit" (�rtelmi tisztess�g) kem�ny m�rc�je szerint. �m ehhez az eredm�nyhez csup�n �gy tudott eljutni, hogy a szubjektivit�st bez�rta a metafizika ketrec�be. Szubjektivit�s n�lk�l pedig az ember, ember n�lk�l viszont a vil�g nem hat�rozhat� meg. �gy jutunk el a "metafizika vagy nihilizmus" dilemm�hoz, amit �ltal�ban az eur�pai gondolkod�s v�gpontj�nak tekintenek.
Kar�csony azonban m�s v�gponthoz jut, m�gpedig egyszer�en att�l, hogy nem tud mit kezdeni a szem�ly n�lk�li nyelvvel.

A mondat nem logikai m�velet, vagy legal�bbis csak bizonyos m�rt�kig az, hanem egy korrel�ci�. M�gpedig egy igen saj�tos korrel�ci�, az �n �s a Te k�z�tt h�z�dik. S�t mi t�bb, � defini�lja is az ad� �s a befogad� szubjektumot. Mert l�tszat csup�n, hogy l�tezik a befogad�t�l f�ggetlen kijelent�s.

Itt az�rt megint hivatkozhatunk Heideggerre. "A besz�d mint a jelenval� l�t felt�rults�g�nak egzisztenci�lis szerkezete konstitutiv a jelenval�l�t egzisztenci�ja sz�m�ra. (...) Az egym�ssal l�t: besz�d."

Sz�rnyen hangzik ez a mondat egy hozz�m hasonl� "ural-alt�ji" sz�m�ra � viszont igaz. "Az egy�ttes jelenval�l�t � folytat�dik az absztrakci�s vessz�fut�s � m�r l�nyegszer�en nyilv�nval� az egy�ttes diszpoz�ci�ban �s az egy�tt-meg�rt�sben. Az egy�ttl�t a besz�dben m�r kifejezetten megosztott, azaz m�r van."

"A logikai t�r" l�tez�s�nek hiposzt�zisa abb�l a l�tszatb�l keletkezik, hogy a szem�ly neglig�lhat�. A "mondat" �gy l�that� azonosnak a "logikai �t�lettel". (Subjectum + praedicatum + t�ltel�k.) Ami ezen k�v�l van � tartja e v�lem�ny � az csak az�rt lehet, mert a k�pzelet �t�lett� eg�sz�ti ki.

Az �gy �rtelmezett mondat val�j�ban pszeudoegzisztens. A val�s�gos mondat kiz�r�lag �n-Te rel�ci�ban l�tezhet. Err�l sz�l Kar�csony eszmefuttat�sa. De ism�t megid�zhetj�k Heideggert is: "Az a feladat, hogy a grammatik�t megszabad�tsuk a logik�t�l, el�zetesen sz�ks�gess� teszi a besz�d mint egzisztencial� a priori alapstrukt�r�j�nak pozit�v meg�rt�s�t." (Megjegyzem, meg�rteni csak valakit lehet, e szempontb�l l�nyegtelen, hogy net�n ezer �vvel kor�bban �lt n�lam.) Saj�t tapasztalatomb�l meg annyit tehetek hozz�, hogy a tudatalatti kommunik�ci�ban a meg�rt�s �n-Te rel�ci�ja h�j�n a mondat l�tre se j�n.

Ekk�ppen �rkezt�nk el Kar�csony gondolatmenet�nek a k�z�ppontj�hoz: "A jel � az ember az univerzumban sub specie aeternitatis l�tez�." Arra kell itt f�leg felfigyeln�nk, hogy ez a legm�lyebb nyelvfiloz�fiai kijelent�s metafizikai el�feltev�s n�lk�l k�vetkezik mag�b�l a jelrendszer szerkezet�b�l. Nietzsche intu�ci�ja igazol�dott: az "ural-alt�ji nyelv" val�ban tud �j l�t�sm�dot felmutatni az indoeur�pai filoz�fia sz�m�ra.

Az al�rendel�snek van egy nagy fontoss�g� k�vetkezm�nye, ami a vil�gk�pre vonatkozik. A dedukt�v logika univerz�lis kalkulusa mag�ban rejti a logikai �t�let �ltal�nos �rv�ny�t. Ennek k�vetkezt�ben b�rmin� logikai tartalm� kijelent�s a kinyilatkoztat�s ontol�giai rangj�ra emelkedik, vagy m�s szemsz�gb�l n�zve a kinyilatkoztat�s a k�znapi kijelent�s rangj�ra s�llyed. A tudattartalom �ltal�nos �rv�ny� axi�m�k rendszer�b�l k�v�n �p�tkezni, �s sz�m�ra a tapasztalati vil�g annyiban fogadhat� el, amennyiben ebbe az �p�tm�nybe beleilleszthet�.

A logikai �p�tm�ny egy�bir�nt pontos megfelel�je a professzor�tan�tv�ny t�rsaslelki viszonynak. Vagyis a gondolati rendszert�l val� f�gg�s konvert�lhat� szem�lyes f�ggelmi viszonny�. Ma, az �gynevezett tudom�nyos vil�gn�zetek egyetemes sz�thull�sa idej�n k�l�n�sen tiszt�n mutatkozik meg ez a szellemi ir�nyzatoknak hatalmi klikkekk� val� �talakul�s�ban.

Sem kib�k�t�en egyetemes filoz�fi�t nem k�pes adni saj�t vil�g�nak m�ltban gy�kerez� el��t�letei miatt, sem pedig ezt a gy�nges�g�t becs�letesen bevallani �s a cs�d�t elismerni nem hajland�." No persze. Bejelentett cs�d ut�n nem fizetnek osztal�kot.

A filoz�fia v�g�t elemz� Heidegger a k�vetkez�ket mondja az �j feladatr�l:
"Azt akarjuk meghat�rozni, ami a gondolkod�s dolga, ami a gondolkod�s sz�m�ra m�g vita t�rgya. Ez n�met nyelven a "Sache" dolog sz�t jelenti. Nos, a filoz�fia a legut�bbi id�ben "mag�ra a dologra" sz�l�totta fel a gondolkod�st."

�n, az objekt�v-primit�v �szj�r�s� magyar, most kih�zom magam, mivel eszembe jutnak Bocskai Istv�nnak 1605-ben mondott szavai: "Mi sem az retoric�hoz, sem az dialectic�hoz nem �rt�nk, hanem a dolgot amint van, �gy szeml�lj�k."

A negyvenes �vek k�zep�re �rt meg Kar�csonyban az a felismer�s, hogy az az �szj�r�s, melynek a mell�rendel�s a saj�toss�ga, gy�gyszer lehet az �sz tr�nfoszt�s�val szemben. Nincs "�ltal�ban", hanem csak itt �s most egy konkr�t helyzet van. De ez, �ppen egyedi volta miatt, egy�ttal hat�rtalan �s v�gs�leg felfoghatatlan. Nem k�vetkezik a tegnapib�l. "A kauzalit�s az antecendens �s a consequens csup�n sz�k s�vj�ban �rv�nyes" � id�zi Kontra Gy�rgy, a mai fizika filoz�fiai tanuls�gaira is hivatkozva. Nincs olyan metarendszer a val�s�g f�l�tt, ami lehet�v� tenn� a konkr�t helyzet �rtelmez�s�nek a megtakar�t�s�t. �gy �rtend�, hogy "magyar vil�gn�zet", a sz� "Weltanschauung" �rtelm�ben nincsen. A magyar nem "k�v�lr�l n�zi" a vil�got, hanem "benne �l" "Csak most. Egyetlenegyszer. �s soha t�bb�." mondja Hamvas B�la.

Heidegger f�rads�gosan kereste a kulcsot eg�sz �let�ben a nyelvhez. A nyelvhez, ami a sz�m�ra szeml�tom�st elfoglalta a "filoz�fia" hely�t. A nyelvhez, ami valamif�le kapcsolatban kell �lljon a val�s�ggal, a logik�val, a humanizmussal. Eljut od�ig, hogy a l�nyeg nem-nyelvi term�szet�, s�t od�ig, hogy "a gondolkod�s csodaszer� �t�p�t�s." Hogy m�gis mi�rt nem tal�lta a kulcsot, arra Kar�csony val�sz�n�leg azt mondan�, hogy szubjekt�v-komplik�lt �szj�r�sa miatt. (Tan� vagyok r�, mennyire komplik�lt. M. E.) Mert a nyelv l�nyege kiz�r�lag az objekt�v-primit�v szeml�let sz�m�ra ragadhat� meg. �me. A tettrendszerben csak a hat�rtalans�gban lehetnek szabadok egym�shoz k�pest az egyik ember �s a m�sik ember. Az �lett�rben nincs mell�rendel�s, f�l�rendelt van, aki rendelkezik �s al�rendelt, engedelmess�gre. M�dszeres elj�r�s biztos�tja �s szab�lyozza az egyik ember �s m�sik ember ig�nyeit, k�teless�g�t. Egyik a m�sikhoz k�pest csup�n az imagin�rius, a hat�rtalan t�rben lehet k�t ember, hamarabb a leveg�ben lebegve, mintsem r�gh�z k�tve. Az id�tlen�l r�vid akt�vumban �s az id�tlen�l hossz� passz�vumban. �s akkor is csak: �ppen most, �ppen �gy, de nem precedensk�ppen. Abb�l, hogy a m�ltkor siker�lt, nem k�vetkezik, hogy most siker�lni fog. Abb�l, hogy most siker�lt, nem lehet k�vetkeztetni a j�v�re. Minduntalan el�lr�l kezd�d� �s mindegyre �jrafogalmazand� t�tel ez a jeli, jelk�pi, a cselekedeti mind.

Maga a "m�sik ember" is ebb�l a vil�gb�l sz�rmazik. Kor�bbi k�pe az egyik ember �nk�zponti szempontj�b�l n�zett �s elk�pzelt szubjekt�v-komplik�lt k�p. Csak objekt�ve �s csak primit�ven vehetem tudom�sul a m�sik embert. Transcendens a m�sik ember, mert szerep�n�l fogva jel, jelk�p, tett, juss, hit, �dv�ss�g kulcsa hozz� sz�rmazott �t, megfejthetetlenn�, csak val�sz�n�v� v�lt, ami id�ig megfejtett �s bizonyos volt, t�le f�gg�v� relativ�l�dott minden: meg�rt�s, siker, szabads�g, f�ggetlens�g, szents�g. Mell�rendel�ses a m�sik ember t�teles �ll�t�sa, mert mi�ta r�szt k�r a t�rsas vonatkoz�sokb�l, csak egyik a m�sikhoz k�pest, teh�t csup�n vele, miatta �s re� n�zve lehets�ges nyelv, m�v�szet, t�rsadalom, jog, vall�s. Hat�rtalan, id�tlen, megmagyar�zhatatlanul-mag�t�l �rt�d�en csud�latos szillogizmus z�r�t�tele a "m�sik ember", nincs m�ltja, azaz t�rt�nelmi tanuls�gai, nincs jelene, vagyis rendszere (mell�rendel�ses) �s nincs j�v�je, t.i. t�rv�ny-�rv�ny�vel levonhat� konzekvenci�ja. Objekt�v-primit�v a "m�sik ember", mint Ding an sich: minduntalan �jrafogalmazand�. Az �n l�tez�semben semmif�le teleologikus bizonytalans�g nincsen, ellenkez�leg, a c�lja pontosan meghat�rozhat�, �s az a m�sik ember. Ennek a l�tez�snek a helye sem k�rd�ses � nem egy�b, mint maga a nyelv. Evidenci�v� lesz itt H�lderlin titokzatosnak sz�m�t� sora:

"Sok reggel�nk telt m�r,
Hogy besz�lget�s vagyunk, egym�sr�l hallunk
Emberk�nt �lve meg, de dal lesz�nk hamar."

Mit nem lehet ezen �rteni, k�rdezn�nk meg oly sz�vesen Heideggert�l.

Ezen a nyomon k�zel�thet� meg az eur�pai nihilizmus probl�mak�re. Sokan gondolj�k �gy, hogy ez a nyugati nihilum k�rosan k�l�nb�zik a keleti sunnyat�t�l, de ennek a kifejt�se eddig nem siker�lt. Nishitani, a jap�n filoz�fus, mindenesetre j� �rz�kkel l�tja meg a dolog m�ly�n az eur�pai ember beteges �nk�zpont�s�g�t. A szem�ly ugyan maszk csup�n (persona) � "de nincs m�g�tte semmi, ami megjelenhetne" "Ein Zeichen sind wir, deutungslos" � jel vagyunk, jelent�s n�lk�l � mondja ugyanezt H�lderlin. Az �n egyed�lval�s�ga ez�rt azonos a Semmi egyed�lval�s�g�val, vagyis a nihilizmussal. �mde ez a nihilizmus csak hamis lehet, mivelhogy a centrumban semmik�ppen se �llhat a semmi. Heidegger joggal jegyzi meg, hogy az eur�pai nihilizmus nem veszi komolyan a semmire vonatkoz� k�rd�st. Falsifik�l, vagyis � tehetj�k hozz� � kiiktatja a nyelvet (a hamiss�g a nyelvben nem v�lhat val�s�gos l�tez�v�).

Kar�csony alapj�n ezt a probl�m�t azzal vil�g�thatjuk meg, hogy az �n az embernek csak egy r�sze, oppoz�ci�ban van a nem-�nnel. (Vagyis azzal, ami benn�nk van, de nem az �n.) A sunnyat�ban az �n ebben a nem-�nben old�dik fel, a nihilumban ellenben ezt megtagadja � �s ez�ltal a fogs�g�ba esik. Egy m�sf�le �sszef�gg�sben ugyan, de ezt �rja Kar�csony a helyzetr�l:

A nem-�n irt�zatos bossz�t �ll azon az �nen, aki a nem-�n tudom�sulv�tele n�lk�l, azt neml�tez�nek v�lve akarja mag�t kifejteni. �zsia bossz�ja ez Eur�p�n. � r��r � az objekt�v szeml�let az id�tlenben �l.

Err�l a helyzetr�l besz�l Nishitani a nihilizmus genezis�ben, �m an�lk�l, hogy a kulcsot ismern�.

Az, hogy a nihilum egy l�tez� alapj�ban felny�lik, mindig azt jelenti, hogy megny�lik az a mez�, ahol a l�tez� l�te felt�rul. Ezzel egy�tt azonban a l�t�nk maga egyetlen k�rd�jell� v�lik. Valamiv�, amir�l nem tudjuk, honnan j� �s hov� megy. Valamiv�, ami l�nyege szerint felfoghatatlan �s megnevezhetetlen. Kezdett�l fogva l�nyegileg ismeretlen minden dolog.

Az �llat nem teszi fel mag�nak a l�tez�sre ir�nyul� k�rd�st els�sorban nem is az absztrakci�s k�szs�ge hi�nyzik ehhez, hanem az id��rz�ke.

A hal�lt csak mi l�tjuk; k�veti
csup�n veszte a szabad �llatot,
el�tte mindig Isten van, s ha megy,
mint a vizek, a v�gtelenbe fut.
Az ember sz�m�ra ez megv�laszolhat� k�rd�s mindaddig, amig a feltev�se nem koncentr�l�dik mag�ra az �nre. E pillanatban azonban bajba ker�l, mint l�ttuk, �s megsz�letik a modern nihilizmus. Ennek a regresszus�r�l Kar�csony, Kosztol�nyi Dezs�r�l �rt p�ratlan nekrol�gj�ban besz�l "objekt�ven", vagyis szigor�an a t�rgy�hoz k�t�tten, �s a k�vetkez�k�ppen fejezi be:

Nem maradt egyebe, mint a nyelv. Azt�n azt is f�lteni kezdte, jav�tgatni �s csiszolni. Jaj, de szomor� sz�ps�gekre bukkant, amikor meg akarta fejteni a titkait. A megfejthetetlent. Akkor k�veti el a k�lt� ezt a tragikai v�ts�get, ha nincsen m�r neki hite t�bb�. Meg kellett halnia. Az�ta tudja a titkot. Nem a dr�ga romok �rtelm�b�l, hanem kegyelemb�l.

A megold�shoz azt kell l�tnunk, hogy a nem-�n diszpozicion�lis term�szet�, �s megalkothat� bel�le a M�sik Ember. Pontosabban �ppen ez a feladat. Az ember egy �sv�ny, folytonos �tmenet, mondja Nietzsche Zarathustr�ja, amelyen a M�sik Ember paradigm�ja szerint az embert�rshoz kell eljutnunk. (Lehet, hogy Nietzsche f�lre�rtette az �bermenschet, �s az val�j�ban az embert�rs inkognit�ja?!)

Kar�csony �gy kapcsol�dik a dialogikus gondolkod�k sor�hoz. (Barth, Buber, Ebner, Rosenzweig, T�bor B�la), �s a nyelvb�lcselete �gy v�lik teol�gi�v�. A jelzett �sv�ny csak a nyelven kereszt�l j�rhat�, �s hangs�lyozott precedens-n�lk�lis�ge r�nyit a Csod�k Birodalm�ra. Ez a vil�g nem �nt�lem f�gg � de �nt�lem f�gg az, hogy nyitok-e kaput r�. A M�sik Ember teh�t radik�lisan v�get vet az �n elszigetelts�g�nek, �s a l�tez�st egyszersmind feladatt� alak�tja. (Vigy�zat: ez azokra is vonatkozik, akik nem veszik tudom�sul. A feladatot lehet �ntudatlanul k�vetni, �ntudatlanul kiker�lni �s tudatosan elutas�tani is � de mindegyiknek megvan a maga k�vetkezm�nye, ami az �nt �rinti.) A feladat l�nyege: Szolg�lni. T�bor B�la mondja az al�bbiakat:

Ugyanaz az egy szellem � szem�lyis�g � osztatlanul, a maga eg�sz�ben van elrejtve egym�st�l k�l�nb�z� egy�nis�gekbe. Minden egyes ember rendeltet�se, hogy ezt a rejtett szem�lyis�get kibontsa mag�b�l. De nem bonthatja ki elszigetelten, mert � csak egy jel a jelek k�z�tt; a jelek pedig csak �gy fejezhetik ki az eg�sz jelzettet, hogy egym�son gy�lnak ki.

Id�zhetn�nk a p�lda kedv��rt J�zsef Attil�t is, de nem igaz�n fontos. Itt se az egybees�s az �rdekes, hanem az, hogy a kiindul�pontok mennyire k�l�nb�znek. Kar�csony a nyelv interperszon�lis metafizik�j�b�l, T�bor B�la pedig a T�zparancsolat exeg�zis�b�l jut el ugyanide.

Ennek az eg�sz �let�nknek �s minden szellemi tev�kenys�get is meghat�roz� jelent�s�ge van. Az, amit m�v�szetnek, filoz�fi�nak, tudom�nynak vagy vall�snak nevez�nk, csup�n a szolg�laton bel�l �rtelmezhet�, csak�gy mint maga az emberi l�tez�s � megjegyzend�, hogy e szolg�lat felf�ggeszt�se is jelent�ssel b�r, m�g ha sz�ntiszt�n negat�v jelent�ssel is.

Dolgaink

Van Heideggernek egy intuit�v- le nem vezetett - megjegyz�se, hogy a nyelv l�nyege nem lehet nyelvi term�szet�. A r� jellemz� saj�tos visszafogotts�ggal azonban nem besz�l arr�l, hogy akkor milyen term�szet�. Kar�csony err�l azt mondja: "A 100%-os nyelv m�r nem nyelv: m� �s tett is."

A M�sik Emberr� alak�tott nem-�n egy saj�ts�gos kategorikus imperativus. Korparancs. Ma a nevel�s olyan t�rsadalmi k�rd�s, mint amilyen a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben az oszt�lyharc, elej�n a jobb�gyfelszabad�t�s volt, s ma az ifj�s�g az a t�rsadalmi oszt�ly, ami azel�tt az ipari munk�ss�g, a "n�p", a szeg�nyember, a paraszts�g volt. A t�rsadalmi probl�ma az ifj�s�gra van hangolva, �s az emberi k�z�ss�geket els�sorban �rdekl�, teh�t aktu�lis term�szet�."

Ezek a t�bb mint f�l �vsz�zada le�rt sorok aktualiz�l� komment�rt nem ig�nyelnek, viszont felh�vj�k a figyelm�nket Kar�csony elhivatotts�g�ra, a nevel�sre. Nevelni annyi, mint az ifj�t, aki egyed�l k�pes �ldozatra (l�sd a magyar forradalom f�szerepl�it), feln�tt� v�lni seg�teni, ami annyit jelent: az �ldozatot szeretett� hev�teni. Nem oktatni kell, hanem nevelni � hiszen mindazt, amit valaki megtanulhat, csak nevel�sen kereszt�l tanulhatja meg. Nevelni pedig kiz�r�lag szem�lyes kapcsolaton �t lehet. A magyar t�rsadalomnak az a deform�ci�ja, amir�l Kar�csony oly sokat besz�l - megreked�s�nk a 17. sz�zadban-, szoros �sszef�gg�sben van a r�nk er�ltetett idegen iskolaform�kkal. (M�ria Ter�zia Ratio Educationis�val szemben Kar�csony ide�lk�pe a koll�giumokra szervezett partikul�k rendszere, a jezsuita, reform�tus, evang�likus iskolarendszer, amit az uniformiz�l� felvil�gosod�s els�p�rt.) Az iskola az �let tan�t�ja is, az elcs�pelhetetlen latin k�zmond�s szerint. A magyar demokr�cia alapja a "helyi auton�mi�k" azon rendszere volt, amely ezzel az oktat�si renddel a legszorosabb kapcsolatban �llt.

�gy �rkez�nk a politika er�ter�be. M�r �gy �rtve, hogy a gondolatmenet �rkezik ide, mert a praktiz�l� Kar�csony hadirokkant katonatisztk�nt, a komm�n oktat�si el�ad�jak�nt, pedag�gusk�nt �s t�rsadalomszervez�k�nt, a Horthy-rend�rs�g, majd az �V� megfigyeltjek�nt, a sz�rsz�i konferencia t�rsasl�lektani fellebbviteli f�rumak�nt, a Szabadm�vel�d�si Tan�cs eln�kek�nt �s a kommunizmus �ltal kiki�ltott k�zellens�gk�nt az eg�sz �let�t ott t�lt�tte.

A "N�ma forradalom" Kov�cs Imr�je �gy eml�kezik meg r�la �s szerep�r�l.

"A vid�ki �rtelmis�gre �s a vid�ki egyetemek hallgat�s�g�ra legink�bb Kar�csony S�ndor hatott, az eredeti gondolkod�, aki a Magyar �szj�r�s c�m� munk�j�ban egy magyar filoz�fia alapj�t igyekezett megvetni. K�s�bbi munk�iban, H�bor�r�l b�k�re nevel�s, Ocs�d� magyars�g, az okos magatart�sra tan�tott, a passz�v rezisztencia �s az ad�d� lehet�s�gek praktikus kihaszn�l�s�nak kombin�l�s�val. Tan�tv�nyai, k�vet�i �gyesen benyomultak a kommunista p�rtba �s siker�lt megsz�llniok a kulturpolitika egyik fontos posztj�t. A vezet�s�k al� ker�lt Szabadm�vel�d�si Tan�cs orsz�gos h�l�zatot �p�tett ki, k�zik�nyv-sorozatot ind�tott a magyar irodalom v�logat�s�b�l, amit megk�ld�tt a falusi tan�t�knak, tan�roknak, papoknak, orvosoknak, k�nyvt�raknak, tsz-eln�k�knek. Nagy p�ld�nysz�mban megjelen� foly�irata, az �j Sz�nt�s, sz�les k�r� publicit�st biztos�tott Kar�csony S�ndornak �s filoz�fiai iskol�j�nak.

A rendszer �szbe kapott, persze hogy �szbe kapott, s a kommunista p�rt ideol�giai foly�irata, a T�rsadalmi Szemle 1955. janu�r-febru�ri sz�m�ban elk�pedten �rja: Az �j Sz�nt�s els� �vfolyam�ban 173 „kar�csonyista” tan�tv�nyt�l sz�rmaz� 47 „jobboldali”, „narodnyik-jelleg�”� �s 16 "kimondottan kozmopolita cikk" jelent meg.

Kar�csony a debreceni egyetemen pedag�gi�t tan�tott, tan�rt�rsai egy r�sze, di�kjai t�bbs�ge a befoly�sa al� ker�lt. Hat�rozott n�pi n�zetei behatoltak a Parasztsz�vets�g �s a cserk�szmozgalom gondolkod�s�ba, am�g m�k�dhetett. A kar�csonyista n�zetek terjed�s�t a rendszer szigor� int�zked�sekkel akarta megakad�lyozni, annyira vesz�lyesnek tartotta saj�t szempontj�b�l. A T�rsadalmi Szemle szerint „Kar�csony S�ndornak �s t�rsainak orsz�gszerte ma is nagyp�d�nysz�mban fellelhet� tanulm�nyaib�l, cikkeib�l t�pl�lkozik az �rtelmis�g, f�leg a vid�ki �rtelmis�g. Ehhez a megt�vesztett r�gi �rtelmis�ghez kapcsol�dik az �j, n�pi �rtelmis�g egy r�sze, f�leg a vid�ki egyetemeken tanul�k �s k�l�n�sen a parasztsz�rmaz�s� fiatalok." Az, hogy a rendszer nem volt pontosan le�rva, egys�ges rendbe foglalva, el�nynek bizonyult, ak�r a f�lds�nc a k�b�sty�val szemben: belefullad a vil�gn�zeti �gy�goly�. Mint ahogy el�ny volt az is, hogy csup�n "pedag�gi�nak" nevezte mag�t, eleve visszah�z�dva a csatat�r k�z�ppontj�b�l. A filoz�fia kem�ny dolog - v�lte az akkor m�rt�kad� k�zfelfog�s -, komolyabb m�g a h�bor�n�l is, ahol taktikai okokb�l m�giscsak lehet fegyversz�netet k�tni. �mde az Eszm�k S�kj�n, ahol a Vil�g Sorsa eld�l, semmif�le lazas�g nem engedhet� meg.

Err�l a felfog�sr�l mondta Kar�csony a sz�rsz�i konferenci�n:

"Ha figyelmesen szeml�lj�k az oszt�lyharcra agit�l�k sereg�t, lehetetlen nem l�tnunk az el�reged�s ki�br�nd�t� szellemi �llapot�t. Nem lehet vel�k vitatkozni. M�r nem is a dogma merevs�g�vel, hanem egyenesen a szab�ly ellentmond�st nem t�r� b�ntet� szankci�j�val l�pnek fel a m�s n�zetet vall�kkal szemben."

Nos, ha nem lehet vitatkozni, akkor ne is vitatkozzunk. Ez, k�rem, nem filoz�fia itten, hanem pedag�gia.

A marxista rabulisztika e ponton visszasz�ll alkalmaz�i fej�re. V�dtelenek ezzel a sz�fordulattal szemben. Ha volna pedag�gi�juk, akkor persze harcolhatn�nak ellene. De h�t nincsen, lesz�m�tva az egyetlen "makarenk�i pofon" fogalm�t. (Igaz, ami igaz, ezt viszont az �V� el�szeretettel �s sikeresen alkalmazta a l�lektani meggy�z�s eszk�zek�nt.)

Van persze fegyver ilyen esetre is. A hitvit�z� szabadon engedi a tudatalattij�t �s ennek tartalm�t kivet�ti ellenfel�re, magyar�n hazudik �s r�galmaz. F�lelmetes, ha ehhez az er�szakszervezetet is mozg�s�tani tudja. M�g f�lelmetesebb, ha a tudom�nyos akad�mia �vsz�zados szellemi tekint�ly�t is. De a "kar�csonyizmus" ellen m�g ez is kev�snek bizonyult. Mint Kov�cs Imre tan�s�ga mutatja, �t tudta v�szelni a kommunista hatalom�tv�telt is.

A politika v�g�l is akcidenci�lis. Az iskolafiloz�fia is - mi �rtelme azon vit�zni, hogy a l�t vagy a tudat mi az �rd�g�t hat�roz meg? Hiszen amit mindk�z�ns�gesen "filoz�fi�nak" neveznek - Nietzsche a tan� r� -, csup�n deriv�tum, az �szj�r�snak, vagyis a nyelvnek egyszer� k�vetkezm�nye. Ami igaz�b�l sz�m�t, az nem valami �tadhat� t�rgyi ismeret. Ami a maga �ltal�noss�g�ban nincs is � k�szs�g van csup�n, amivel egyedi probl�m�kat lehet megoldani. �s ez csak nevel�s �tj�n, kiz�r�lag szem�lyes kapcsolatban adhat� �t. Kar�csony �ppen ez�rt irt�zott �szint�n rendszer�nek a kifejt�s�t�l �s �r�sba foglal�s�t�l. Az � "rendszere" ugyanis alapj�ban v�ve emberekb�l �ll, vagyis nevel�kb�l. De Kar�csonynak ez az attit�dje v�g�l is hozz�j�rult tan�t�s�nak az elszigetel�d�s�hez. Emberei voltak, rendszerbe foglalt t�zisei nem. M�rpedig az a vil�g, amelyben �ln�nk kell, nem csup�n fizikai jelenl�tb�l �s szem�lyes kontaktusb�l �ll.

Itt van az "objekt�v-primit�v" gondolkod�sm�dnak egy �gy l�tszik, �th�ghatatlan korl�tja. A megmarad�snak j�t�kszab�lyai vannak. A dialogikus nyelvet a jel�l� nyelvvel szemben, a k�pet a fogalommal szemben, a t�rsasl�lektant az individu�lpszichol�gi�val szemben, az egzisztenci�lis elk�telezetts�get az intellektu�lis j�t�kkal szemben egy kidolgozott gondolkod�si rendszerben is meg kell tudni v�deni.

Lehet persze ezt az eg�szet, amit korunk tudom�nyos �let�nek nevez�nk, akcidenci�lisnak tekinteni, s�t ma, az ezredfordul� t�j�n, ez mindink�bb nyilv�nval�nak is t�nik. De azt a nagy veres�get, amit a "kar�csonyizmus" elszenvedett, ez a hi�ny n�velte tragikus - r�nk n�zve tragikus - m�rt�k� szakad�kk�. Amennyire igaz, hogy 1956-ben hihetetlen �s elk�pzelhetetlen gy�zelmet arattunk - hiszen mi pukkasztottuk ki az �vsz�zad Hazugs�g�t-, oly igaz az is, hogy 1957-ben viszont sz�rny�s�ges veres�get szenvedt�nk. Akkor�t, hogy a m�retei m�g negyven �v m�lt�n is alig-alig foghat�k fel. Lelki tartal�kaink megsemmis�ltek- �s ez t�rgyunkat illet�en a "kar�csonyizmus" v�g�t is jelentette. A "t�rsasl�lektan" nem valami le�rhat� diszcipl�na, s m�vel�je nem vonulhat el tud�s mag�nyba, egy meg�rt�bb ut�kor sz�m�ra dolgozni. A vil�gban kell �lnie, szem�lyess�g�t a m�sik ember szolg�lat�ba kell �ll�tania. De mit tegyen, ha a hatalom ebben ellens�get l�t, �s a "Szervezked�st" megtorolja - az emberek pedig tudom�sul veszik ezt a helyzetet, �s visszavonulnak a majd-�n-�gyis-megmutatom atomiz�lt mag�ny�ba?

Sok jeles tan�tv�nya volt Kar�csonynak, �s az � munk�lkod�sukban a t�rsasl�lektan �s a probl�ma�rz�keny kreativit�s szelleme bizonnyal k�nnyen kimutathat�. De k�ts�gtelen, hogy a centrum m�g az � sz�mukra is elveszett.

Kar�csony �l� szem�ly volt, �s a tan�t�s�nak az a kvitesszenci�ja, hogy nincs tan�t�s, csup�n nevel�s - �s ez kiz�r�lag szem�lyes kapcsolat �tj�n lehets�ges. �s mi most �ppen ez�rt vagyunk oly nagy bajban. Mert az elszenvedett veres�ge az igazs�g�t nem �rinti, de a mi feladatunkat roppant m�don megnehez�ti. De nem v�ltoztatja meg.

Szolg�idon l�ttassad dolgaidat,
Dics�s�gedet ezeknek fiain,
Add �rten�nk f�ls�ges hatalmadat,
Mi kegyes Urunk, �h irgalmas Isten!
Minden dolgunkat b�rjad, forgassad,
Kezeink munk�it igazgassad.
Budapest, 1997. febru�r
Mikl�ssy Endre
F�ldesen sz�letett egy �zig-v�rig magyar reform�tus k�zs�gben 1891. janu�r 10-�n. �desapja a falu t�bbi birtokos�hoz hasonl�an gazd�lkodott. Okleveles gazd�sz volt, rendk�v�l m�velt ember. �desanyja a balmaz�jv�rosi reform�tus lelk�sz l�nya. A kis S�ndor, k�t h�g�val j�m�dban nevelkedett, heted�ziglen magyar nemesi, protest�ns csal�dban. A hajd�-megyei falu, tudom�nyos megfigyel�seinek m�ly k�tja lett. Az �tezer lelket sz�ml�l� nagyk�zs�g "lakosai sohasem voltak jobb�gyok, hanem szabad birtokosok, kuri�lis nemesek, akik f�ltve õrizt�k auton�mi�juka.

Cserk�szvezetõk�nt egy�tt dolgozott S�k S�ndorral, aki a 2. sz�m� katolikus csapat vezetõje volt.R�szt vett "A magyar cserk�sz dalosk�nyv�"-nek szerkeszt�s�ben is. Bart�k �s Kod�ly h�vek�nt feladat�nak tekintette a magyar n�pdalkincs megismertet�s�t. B�rdos Lajossal �s Mathia K�rollyal egy�ttmûk�dve kiadt�k a "101 magyar n�pdal"-t, amelyet Kod�ly Zolt�n l�tott el elõsz�val. "A n�pi kult�ra terjeszt�se �rdek�ben ind�totta el Kar�csony S�ndor a regõscserk�szek mozgalm�t is. 1930-ban kiadta a 'Regõs K�t�'-t." (26) D�m�t�r Tekla �gy vall errõl: "nem vit�s, hogy itt ismerkedtem meg elõsz�r az Ethnogr�phia foly�irattal, �s itt tanultam elõsz�r r�gi st�lus� n�pdalokat .. Az Erõ cserk�szcsapattal j�rva az orsz�got, ismerkedtem meg elsõ �zben a magyar faluval is. J�rtunk Heves megy�ben, �s j�rtunk Borsodban is, sok faluban: Gesztelyen jegyeztem le elõsz�r n�pk�lt�szeti sz�veget, fõleg �nekes, t�ncos le�nyj�t�kokat, p�ld�ul a M�z, m�z, m�z - �ldott m�z? kezdetû j�t�k sz�veg�t." (27) A cserk�sznek nem az�rt kell falura j�rnia, hogy a falusi n�pet ok�tsa, hanem az�rt, hogy a n�pi kult�r�t elsaj�t�tsa - �zeni "Gergely b�csi levizitel" c�mû jelenet�vel. Ezt a n�pi jelleget vitte tov�bb �s fejlesztette orsz�gos mozgalomm� k�t tan�tv�nya, Morvay P�ter �s J�nosi S�ndor. Az 1930-as �vekre felerõs�dtek a felekezeti �rtetlens�gek a cserk�szeten bel�l, Kar�csony S�ndor lemondott tiszt�rõl, a zsid� sz�rmaz�s�ak h�tr�nyos elb�r�l�sa ut�n csapatparancsnoki funkci�j�t is letette. K�sõbb tan�tv�nyain kereszt�l m�g �reztette hat�s�t, de a militariz�l�d� szellemis�ggel nem tudott �s akart azonosulni.A cserk�szettel p�rhuzamosan a Magyar Evang�liumi Kereszty�n Di�ksz�vets�gben is akt�v munk�t folytatott. Õk k�rt�k fel az Erõ szerkeszt�s�re is. A di�ksz�vets�g tagjai egyetemist�k, fõiskol�sok �s k�z�piskol�sok. K�zt�k bibliak�r�ket, elõad�s-sorozatokat, konferenci�kat rendezett. "Ez a k�z�ss�g j� alkalmat adott arra, hogy Kar�csony S�ndor egyetemist�k, tan�rjel�ltek k�z�tt krist�lyos�tsa ki pedag�giai n�zeteit. Ilyen term�szetû szemin�riumai, elõad�sai nem maradtak meg a szûken vett vall�sos keretek k�z�tt, hanem kiterjedtek a nevel�s m�s ter�leteire is, elsõsorban a vil�gn�zeti �s a nyelvi nevel�sre." (28) A "Nyugati vil�gn�zet�nk felem�s ig�ban" c�mû k�nyve a vil�gn�zeti k�rd�sk�rt dolgozza fel. 1956. ut�n Kontra Gy�rgy�k Hat�rõr utcai t�rsb�rlet�ben is ezt a mûv�t olvast�k, vitatt�k meg az akkor rendszeresen �sszegyûlõ fiatalok, k�zt�k Vekerdy Tam�s is. "A Di�ksz�vets�gben tartott pedag�giai szemin�riumok k�z�l k�l�n�sen fontosak voltak a nyelvi nevel�ssel foglalkoz� alkalmak. Kar�csony S�ndor iskolai praxisa �s a nyelv�sz tan�rjel�ltek �rdeklõd�se megalapozta a k�sõbbi nagy mûvet, amely a k�vetkezõ c�met kapta: 'A magyar nyelvtan t�rsas-l�lektani alapon'" (29)

1924-ben beny�jtotta doktori disszert�ci�j�t a debreceni tudom�nyegyetemre, c�me: A n�piskolai reform �s az als� n�poszt�ly lelki alkata. M�g ez �v v�g�n megnõs�lt, feles�ge Szalay Ter�z, a Kereszty�n Le�nyegyes�let hazai �s nemzetk�zi k�r�kben elismert vezetõje. Egy fiuk �s k�t le�nyuk sz�letett. Feles�ge r�v�n a KLE-ben is otthonos volt. A l�nyok irodalmi nevel�se c�lj�b�l "Irodalmi k�stol�" c�mmel sorozatot �ll�tott �ssze. 1927-tõl r�szt vett a Magyar Etymol�giai Sz�t�r elk�sz�t�s�ben. Gombocz Zolt�nhoz, akit a szakmai k�zv�lem�ny m�ig a legnagyobb magyar nyelv�sznek tart, m�ly szellemi kapcsolat fûzte. K�lcs�n�sen meg�rtett�k �s tisztelt�k egym�s gondolatait. Ez a munka seg�tette hozz� Miksz�th alapos megismer�s�-hez, s �gy sz�letett "A 'cinikus' Miksz�th" c�mû monogr�fia.

K�zben k�l�nb�zõ �js�gok szerkeszt�s�vel sem hagyott fel. F�radhatatlanul volt mondanival�ja, fõleg a fiataloknak. "A mi nemzed�k�nk m�r elrontotta a dolgot (õ tudja is, mi�rt rossz a jelen helyzet, az ifj�s�g m�g csak �rzi), csak õk hozhatj�k helyre a mi t�ved�seinket, hib�inkat. Ez�rt t�pl�lja az ifj�s�g k�tely�t �s tereli helyes ir�nyba, hogy ne anarchi�ba torkolljon, hanem kiv�ltsa belõl�k az �ldozatk�szs�get, amely szint�n az ifj�s�g jellemzõje; ennek az �ldozatnak a t�bblet energi�j�val lend�lhet megint elõbbre a vil�g." (30) 1927-1939. k�z�tt a Magyar Ifj�s�g, 1931-1934. k�z�tt a Di�kvil�g, 1936-1944. k�z�tt a Pro Christo, 1947-1948. k�z�tt az �j Sz�nt�s c�mû lapok szerkesztõje. 1933-1936. k�z�tt a Gyermekv�delem t�rsszerkesztõje volt.

Nem sz�ltam m�g a debreceni egyetemen folytatott munk�j�r�l. 1929. m�jus�ban a Debreceni Tudom�ny-egyetem B�lcs�szeti Kara a filoz�fia, a pedag�gia, a magyar nyelv�szet doktor�v� avatta. 1934-1942. k�z�tt mag�ntan�ri elõad�sokat tartott. "�me: a debreceni egyetem mag�ntan�ri megb�z�sa hozta meg az alkalmat arra, hogy 'egyetemi szinten' kidolgozza ezt a nevelhetõs�g probl�m�j�b�l kiindul� t�rsasl�lektani rendszert, amelynek gondolatai m�r elõzõleg felbukkantak �r�saiban, s amely eg�sz pedag�giai fogalom-rendszer�nek alapj�ul szolg�l. Elsõ mag�ntan�ri f�l�v�ben (1935. tavasz�n) m�g 'Az oktat� munka nevelõ hat�sa' szokv�nyos c�mmel hirdette meg (bizony�ra nem szokv�nyos tartalm� �s hang�) elõad�sait, de m�r a k�vetkezõ f�l�vben 'Az �rzelmi �s akarati nevel�s az iskol�ban' t�ma k�vetkezett, majd ilyenek, mint 'Testi (fizikai) �s lelki (vall�sos) nevel�s az iskol�ban', sõt, 'Technikai �s gazdas�gi nevel�s az iskol�ban'." (31) De b�rmilyen t�m�t v�lasztott is, mindent az õ saj�tos 'alexandri�nus' szemsz�g�bõl magyar�zott. "Egyetemi elõad�saira a szellemi birk�z�s volt jellemzõ, ami mindv�gig nemes k�zdelem keretei k�z�tt zajlott." (32) "Mint peng�k v�v�skor, �gy villogtak az �rvek egyetemi �r�in, n�ha t�bb ellenf�llel is v�va egyszerre. Nem lehetett k�z�mb�s maradni! Ezek az �r�k olyan hangulatot teremtettek, hogy ut�na olvasni kellett mindent �s min�l t�bbet." (33) N�meth L�szl� "m�gnesembernek" nevezte Kar�csony S�ndort. Szerinte a j� tan�rt�l nem tud�st kapunk, hanem szenved�lyt. "A szellem olyan, mint a v�r - egy �letet lehet elfutkosni a falai alatt, minden torny�t, �rk�t, lõr�s�t ismerhetj�k, s m�g mindig nem vagyunk benn abban, amibe egy j� tan�ron, mint nyitott kapun �t bes�t�lhatunk. Az egyetemtõl az ifj� l�lek - a k�z�pkorban �s ma - egyform�n mestert v�r." (34)

Kar�csony S�ndor szerint a professzort a k�zl�sv�gy, az �tad�k�pess�g eleven ereje kell, hogy fûtse, a di�ks�got a tudom�nyos k�v�ncsis�g. A k�z�s munka, a k�z�s kutat�s n�veli a tan�tv�nyt a professzor munkat�rs�v�. "A magyar �szj�r�s" c�mû mûv�nek, az egyetem reformj�ra vonatkoz� r�sz�ben �rja: "A magyar egyetemi elv szerint a tud�s legal�bb k�t embernek egyetlen lehets�ges �letform�ja. Csak t�rsas�gban �lhetõ, �s csak annak �rdemes �gy �lnie, aki nem is tudna m�sk�ppen." (35) Az egyetemi oktat�s feladata szerinte nem a defin�ci�k �s elm�letek beszajk�ztat�sa, hanem "maguk sz�m�ra �jrafogalmaztatni a hagyom�nyos tudom�nykincset �s saj�t �letfeladataik imperat�vuszainak engedelmeskedve kialak�tani azt a problematik�t, melynek megmunk�l�sa azt�n m�r nem a jelenlegi gener�ci� feladata t�bb�, hanem az �v�k." (36) A tan�r szerepe informat�v ama tekintetben, hogy az eddigi eredm�nyeket �s a jelenlegi �ll�spontokat ismertesse. P�ldaad� a hogyan megad�sa tekintet�ben, "A tudom�nyos edzõmunk�ban azt�n a cselekvõ r�sz tan�tv�nyaink�." (37)

Kar�csony S�ndor tan�tv�nyai saj�t k�nyvkiad�t alap�tottak, az Exodus Kiad�t. 1938-1948. k�z�tt kiadt�k Kar�csony S�ndor m�veit, �s olyan klasszikusokat, mint a Toldi, vagy a Ludas Matyi, N�meth L�szl�: Cseresny�s c�m� m�v�t, L�k� G�bor: A magyar l�lek form�i c�m� munk�j�t, �s sok m�s �rt�kes k�nyvet. E tan�tv�nyi k�r Kar�csony S�ndor bibliak�re volt. Innen ered a kiad� neve is. Exodus: Kivonul�s. Ugyanis az alap�t�skor �ppen M�zes m�sodik k�nyv�t olvast�k. A kiad� embl�m�ja egy k�lf�ldi egyetemekr�l hazat�rõ v�ndordi�kot �br�zol. Kar�csony S�ndor tan�tv�nya, Mata J�nos k�sz�tette.

�ld�ztet�se 1935-36-ban elkezdõd�tt. Rendõri fel�gyelet al� helyezt�k. V�d: a szomsz�d n�pekkel val� megb�k�l�st hirdette. "K�pzelj�k el azt a groteszk helyzetet: egy egyetemi mag�ntan�r, vil�gh�bor�s hadirokkant, a Tudom�nyos Akad�mia �p�let�bõl hetenk�nt �tbiceg a szomsz�dos rendõrfõkapit�nys�gra, �s jelentkez�s�vel igazolja, hogy nem sz�k�tt meg, nem vonult illegalit�sba, �s nem k�vetett el semmif�le orsz�g h�bor�t�st." (38) - �rja r�la Kontra Gy�rgy. Persze, ez Kar�csony S�ndort nem akad�lyozta meg abban, hogy v�lem�ny�nek tan�tv�nyai k�z�tt hangot adjon, illetve hogy lelkiismerete szerint cselekedjen. T�r�k S�ndor besz�lte el r�la, hogy 1942-ben, azon a napon, amikor az elsõ munkaszolg�latos-beh�v�kat kik�ldt�k, egy legjobban Miksz�thra hasonl�t� ember, Kar�csony S�ndor �llt meg az ajt�jukban. Bemutatkozott, fontosnak tartotta elmondani, hogy ami itt �s most az orsz�gban t�rt�nik, az nem t�rt�nhet a magyar n�p nev�ben �s j�v�hagy�s�val. Bocs�natot k�rt �s felaj�nlotta seg�ts�g�t, lak�s�t, p�nz�t �s szem�ly�t mindazoknak, akik erre r�szorulnak. "A magyars�g - v�llal�s k�rd�se." (39) 1943-t�l hal�l�ig a mindenkori hat�s�g - politikai rendõrs�g, Gestapo, �v� - folyamatosan szemmel tartotta. "A gondolataira gyanakv� rendszer m�g hal�la ut�n is, �vtizedekig ellens�gnek kij�r� gyanakv�ssal, elhallgat�ssal b�ntette." (40)

A h�bor� ut�n �jra belevetette mag�t a munk�ba. A politikai helyzet rendez�s�t a nevel�si alapviszonyok megreform�l�s�ban l�tta. �jra r�szt vett a cserk�szet munk�j�ban, egyetemist�knak tartott elõad�sokat, a MEKDSZ eln�ke lett. Eln�kk�nt r�szt vett az Orsz�gos Szabadmûvelõd�si Tan�cs munk�j�ban. Szerinte nem "fel�lrõl kiporci�zott" mûvelts�gi anyaggal kell trakt�lni a n�pet, hanem a kult�ra ir�nti ig�nyt kell felt�masztani, a helyi kultur�lis �ntev�kenys�get t�mogatni. Egyre t�bbet t�madt�k. 1950. m�rcius 28-�n lemondatt�k katedr�j�r�l �s nyugd�jazt�k. Aznap amikor kik�ldt�k az �rtes�t�st arr�l, hogy ezt a nyugd�jat is megvont�k tõle, meghalt. 1952. febru�r 23. hal�la napja. Ez az a nap, amelyen megkezdõd�tt Kar�csony S�ndor m�veinek �s tan�tv�nyainak f�ldalatti ut��lete.

"Ifj� sz�vekben �lek s mindig tov�bb,
Hi�ba t�rnek �letemre
V�n huncutok �s gonosz ostob�k,
Mert �letem milli� gy�kerû.

Szent l�zad�sok, v�gyak s ifj� hitek
�r�k�s ur�nak maradni:
Nem adatik meg ez mindenkinek,
Csak aki v�res, igaz �letû."

Kult�r�nk egys�ge, megosztotts�ga �s viszonyszeml�lete

Kar�csony S�ndor „interkultur�lis pedag�gi�j�nak” aktualit�sa

L�nyeges nevel�si alapelvet mondunk ki, ha az „interkultur�lis pedag�gi�t” v�lasztjuk t�m�nkul. Le�rva ez a kifejez�st, csak a sz�rendet kell megcser�lni, �s �l� az �ll�t�s: – a pedag�gia: interkultur�lis. Mindig. Ez egy evidencia. Mint ahogy az is: a nem-interkultur�lis pedag�gia – b�rmi, de nem nevel�s. F�lret�ve a divatszavakkal kapcsolatos ellen�rz�semet, �r�mmel mondom el: a k�zoktat�sban �s a p�csi pedag�gusk�pz�sben mindig is ezt az „interkultur�lis” nevel�st k�pviseltem, ami�ta tan�tok. Pontosabban, az�ta, hogy Kar�csony S�ndor nevel�si elveit ismerem. Ez a pedag�gia messze t�bb ma m�r, mint egy b�lcs tud�s tan�r nev�t visel� gondolatk�r.