Cs�ry Istv�n Az egyh�zi nevel�s k�rd�se a hitvall�sok kor�ban

Jelen dolgozat kis�rletet tesz arra, hogy megvizsg�lja azokat a t�rt�nelmi k�r�lm�nyeket, amelyek elvezettek hitvall�saink m�ig eleven t�teleinek a megfogalmaz�saihoz, azzal a nem titkolt sz�nd�kkal, hogy a felekezeti oktat�s felett�bb val� sz�ks�gess�g�r�l meggy�zze a 21. sz�zadi hallgat�s�got. Ez�rt a dolgozat bevezet�je felid�zi a hitvall�sok sz�vegeit, illetve r�vid magyar�zattal be�gyazza ezeket keletkez�s�k okainak k�rnyezet�be. Ebb�l a k�rnyezeti keretb�l rem�nys�g szerint kivil�glanak azok a mot�vumok, amelyek megtartott�k mindm�ig a felekezeti oktat�s tekint�ly�t. Erre a v�llalkoz�sra sz�ks�g van, mert a demokratikusnak hitt rom�niai t�rv�nyek k�nyszerp�ly�ra er�ltett�k a felekezeti oktat�st, ezzel azt a hamis k�pzetet kre�lva a kommunizmusb�l csepered� t�rsadalmunk tagjai el�tt, hogy az egyh�zi oktat�s a k�z�pkor mell�zend� klerik�lis maradv�nya.

Az 1566-ban megjelent II. Helv�t Hitvall�sb�l el�sz�r a IX. fejezet, A szabad akaratr�l �s az ember k�pess�geir�l sz�l� cikkely n�h�ny sora ek�ppen maradt r�nk: "...a f�ldi dolgokra vonatkoz�lag a b�nbe esett ember �rtelme nem hi�nyzik teljess�ggel. Meghagyta ugyanis Isten ez � irgalmass�g�b�l a szellemi k�pess�get, b�r ez nagyon t�vol �ll att�l, amely benne volt a b�neset el�tt. Isten parancsolja, hogy a szellemet m�velj�k, �s egyszersmind t�lentumokat ad hozz�, �s el�menetelt. Ek�zben ny�lv�nval�, hogy az �sszes tudom�nyokban semmire se jutunk Isten �ld�sa n�lk�l."

T�k�s Istv�n 1968-ban megjelent Magyar�zata a k�vetkez�ket kapcsolja ehhez: " Ami teh�t j� van az emberben, mindaz Istent�l van, ami pedig gy�nge, az ember hib�j�b�l �s romlotts�g�b�l sz�rmazik. A j�s�gos �r a maga aj�nd�kait szapor�tja az ember sz�m�ra. Innen �rthet�, hogy csod�latoss� teszi az emberi elm�t....Ha n�melyek a tudom�nyok m�vel�s�re alkalmasak, h�ven j�rsz el, mondja Bullinger-, ha az ilyeneket az egyh�znak vagy az iskol�nak szenteled. El�t�lend�k azok a sz�l�k, akik teljes semmittev�sben nevelik gyermekeiket. A massiliaiak (Marseille) nem vett�k be a polg�rok k�z� azokat, akik nem tanultak valami foglalkoz�st. Mert a v�rosra n�zve semmi sem veszedelemesebb, mint a gonosz polg�r...Haszn�latos volt a r�giekn�l a minden ember sz�m�ra figyelemre legm�lt�bb k�zmond�s: Minden tudom�nyt t�pl�l a f�ld.(Artem quaevis alit terra.) Ez a meg�llap�t�s azt jelenti, hogy a legbiztosabb l�tfenntart�s a tud�s vagy valamely foglalkoz�s.

A debreceni zsinat �ltal �ppen 440 �ve elfogadott II.Helv�t Hitvall�s XXV. fejezet�b�l van a k�vetkez� id�zet.
" Az �r lelk�re k�t�tte az � �sz�vets�gi n�p�nek, hogy a legnagyobb gondot ford�ts�k az ifj�s�gnak kisgyermekkort�l val� helyes oktat�s�ra....A gy�lekezet pedig mutassa itt a maga hit�t �s buzg�s�g�t a gyermekeknek katekhiz�ci�ra val� j�rat�s�ban, k�v�nva �s �rvendezve annak, hogy gyermekeit helyesen oktatj�k".

A Magyar�zat a k�vekez� ma is megsz�vlelend� �zenetet fogalmaz meg. " Nem elegend� sz�munkra a kiegyens�lyozott magatart�s, a m�velts�gben �s tudom�nyban szerzett kit�n� j�rtass�g,...ha sz�v�k szerint nem hisznek, b�rmely tettet�st�l �s k�pmutat�st�l mentesen.... Mivel senki sem sz�letik egyb�l t�k�letes mesterr�, iskol�kra van sz�ks�ge az egyh�znak, olyan iskol�kra, melyekben istenf�lelemmel tan�tj�k az egyh�zi szolg�latra �s tudom�nyra vagy b�lcsess�gre rendelt ifjaknak a nyelveket, a szabad m�v�szeteket, �s a kegyess�gre vonatkoz� tan�t�st, mindenekel�tt pedig a szent katekhizmust....Tudat�ban voltak Isten emberei, hogy iskol�k n�lk�l nem vir�gozhat �s nem maradhat fenn az � tudom�nya.

Ez�rt sz�ks�gesek a kereszty�n iskol�k, amelyek felmutatj�k a pr�f�t�k v�ros�t,�s az egyh�zi szolg�k term� f�ldj�t....Az�rt h�t a tiszta kegyess�get kell tan�tani az egyh�zi iskol�kban, s�t a kegyess�g legyen minden tanul�snak a c�lja. Mindj�rt a kezdet kezdet�n a tanul�k k�teless�g�-v� kell tenni a k�t� elsaj�t�t�s�t... Egyidej�leg j�l meg kell ismerni a nyelveket �s a tudom�nyo-kat, s gyakorolni kell mind az �r�st, mind a besz�det. Mindenekel�tt sz�m�zni kell a hittel szerve-zett kereszty�n iskol�kb�l a f�ny�z�st �s a k�j hajh�sz�s�t. Hadd vir�gozz�k a szigor� fegye-lem. Mert ha az ifj�s�g megromlik az iskol�kban, �s �gy romlotts�gban n� fel, mit v�rhatunk, amid�n az ilyeneknek egyh�zi tiszts�geket kell bet�lteni�k...Mivel pedig a helyesen vezetett iskol�k biztos�tj�k a gy�lekezetek �ps�g�t, ez�rt legnagyobb gonddal kell vigy�znunk mindny�junknak, nehogy ebben a tekintetben b�nt k�vess�nk el gondatlans�gunkkal �s alusz�konys�gunkkal."

A Heidelbergi K�t� t�telesen a 103. k�rd�sre adott v�laszban mondja ki az iskol�k fenntart�s�nak elengedhetetlen sz�ks�gess�g�t. Azonban ez a negyedik parancsolatra vonatkoz� felelet, amelyet a kommunista id�kben megjelent k�t�-kiad�sokb�l rendszeresen kihagytak, nem egyed�li k�t�-tan�t�s az egyh�zi oktat�sr�l. S�t a k�t� sokkal m�lyebben kezeli ezt a k�rd�st, mintsem az int�zm�ny v�delm�nek a szintj�n. El lehet gondolni mekkora sz�lka volt a kommunist�k szem�ben az egyh�zi �let, ha az int�zm�nyt m�g megeml�teni sem volt szabad, miut�n azt teljesen t�nkretett�k. Az egyh�zi iskol�nak mint int�zm�nynek lelk�lete a 21. k�rd�sre adott felelet�ben lelhet� fel. Id�zem: :Az igaz hit nemcsak oly biztos ismeret, amelyn�l fogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az � Ig�j�ben kijelentett..."

Az ismerni �s elismerni Istent az egyh�zi iskola feladata, azonban ennek gy�m�lcse is van, illetve kellene legyen. A 86. K�rd�sben a k�rd�s �gy hangzik: mi�rt kell j�t cselekedn�nk, erre a felelet m�sodik r�sze ekk�nt sz�l:"...hogy a magunk igaz hite fel�l annak gy�m�lcs�b�l bizonyosak legy�nk.V�g�l pedig, hogy a mi istenf�l� �let�nkkel embert�rsainkat is megnyerj�k a Krisztusnak." Az els� parancsolat �rtelmez�se szerint is igen nagy feladat h�rul az egyh�z nevel�si szolg�lat�ra. �gy fogalmazz�k ezt meg Ursinus Zakari�s �s Olevi�nus G�sp�r: "Az egyetlenegy �s igaz Istent pedig igaz�n megismerjem, csak � benne b�zzam, nagy al�zatoss�ggal �s b�ket�r�ssel minden j�t csak egyed�l �t�le v�rj�k, �s �t teljes sz�vemb�l szeressem, f�ljem �s tiszteljem..." Az engedelmess�g �s az al�zatoss�g korunk legnagyobb hi�nyai k�z�tt vannak, t�bbek k�z�tt az�rt, mert az egyh�zinevel�s leb�n�t�s�val nemcsak Isten ir�ny�ba gyeng�tett�k el a gyermek jellem�nek kialakul�s�t, hanem a sz�l�kre n�zve is. Az �t�dik parancsolat a sz�l�k tisztelet�t szorgalmazza, a 16. sz�zadban m�g ezt �gy �rtelmezt�k: "...aty�mnak, any�mnak �s valamennyi el�lj�r�mnak minden tiszteletet, szeretetet �s h�s�get megadjak, �s magamat minden j� tan�t�snak �s b�ntet�snek ill� engedelmess�ggel al�vessem..." Az Ur J�zust�l tanult im�ds�g "Szenteltess�k meg a Te neved" k�r�s�t a Heidelbergi K�t� �gy magyar�zza: "Azaz adjad el�sz�r, hogy T�ged igaz�n megismerj�nk, �s a Te minden m�veidben t�nd�kl� mindenhat�s�godat, b�lcsess�gedet, j�s�godat, igazs�godat, irgalmass�godat �s igaz voltodat megszentelj�k, dics�rj�k �s magasztaljuk, tov�bb�, hogy eg�sz �let�nket, gondolatainkat, besz�deinket �s cselekedeteinket arra ir�ny�tsuk, hogy nevedet miattunk szidalom ne �rje, hanem sz�lljon arra dics�ret �s dics�s�g." Minden komment�r n�lk�l �rz�kletes az, hogy honnan t�volodott el a vil�g, miv� lett a szents�get elvesz�tett ember sorsa. Itt �rz�kelhet�ek azok a c�lok is, amelyeket �jra kell l�ttatni, �s el�rni. Ki kell mondani anevel�s szolg�lata �dv�ss�g k�rd�se.

Teljesen vil�gi m�don megfogalmazva olyan j�v��p�t�s, amelynek v�rhat� eredm�nyei m�r jelentkeztek a m�ltban, amikor oktat�s �gyben nem hanyagolt�k az egyh�zat. Azonban ezt a m�ltat m�g nem akarja a hasadt esz�, a tarka lelk� rom�n t�rsadalom visszahozni. Egykor �gy sz�lt Isten M�zeshez: "Az�rt menj, vezesd n�pedet, ahov� parancsoltam! �me az �n angyalom megy el�tted, �s majd a sz�monk�r�s napj�n sz�mon k�rem v�tk�ket."(2.M�z.32,34)

A dolgozat k�vetkez� r�sz�ben bemutat�sra ker�l a t�rt�nelem n�h�ny fontos �llom�sa, amelyek hozz�j�rultak ahhoz, hogy kialakuljon az egyh�z szeml�lete olyan form�ban, amint a hitvall�sok azt meg�rizt�k. Hossz�, neh�z folyamat volt ez, de az eredm�nye sem lebecs�lend�. E folyamat bemutat�s�val az a sz�nd�k keresi l�tjog�t, amely er�s�teni akarja benn�nk a hitet, hogy �rdemes hosszan v�rni, sokat tenni, rengeteget im�dkozni az egyh�zi oktat�s j�v���rt, mert az eredm�nyek nem fognak elmaradni.

A mai egyetemek el�deit a XI-XII sz.-ban, a renesz�nsz el�k�sz�leti szakasz�ban tal�ljuk meg. Ezek valamennyien teol�giai f�iskol�k alapjain keletkeztek. Legt�bbsz�r az ekl�zsia ellenszenv�t hordozt�k a vil�gi tudom�nyok el�t�r�sei miatt. Ennek ellen�re a p�pai hatalom v�delm�t is �lvezt�k. P�rizs ut�n Bologna, Palerm�, Pr�ga 1345-ig megalap�tj�k egyetemeiket, majd B�cs 1365, Heidelberg 1386, Erfurt 1403, Lipcse 1409 k�vetkeznek. Nagyv�radon 1374-ben �p�lt Ist�poly, Vit�z J�nos idej�n 1439-ben iskol�v� lesz. Az els� studium generale 1377-ben alakult P�csett. Nagyszombat iskol�ja is ebben az id�ben kezdte munk�ss�g�t. A budai egyetemet M�ty�s kir�ly �ll�tatta hagyom�ny szerint egy m�r kor�bban l�tez� alpjaira. Ebben az id�ben az egyh�zi tan�t�snak k�t t�pusa volt ismeretes. Az egyik a lovaginevel�s volt. Ennek a l�nyeg�t a lovagkor hat�rozta meg. Lovagokat neveltek, akik a szabadm�v�szeteket csak elm�letben tanult�k, de m�r 14 �vesen meg�ldatott kardot kapnak, �s beavatj�k �ket a lovagrendbe, ekkor a hitre �s a haz�ra felesk�sznek �let�k felaj�nl�sa mellett. A m�sik a skolasztikusnevel�s c�m alatt maradt fenn.A tanul�t elvont gondolkod�sra k�sztette, valamint befeleford�t� absztrakci�k kutat�s�ra, elemz�s�re. Sajnos az Ige fel�l legt�bbsz�r s�t�t �s �res okoskod�sba csapott �t a tanulm�nyoz�s. Egyik t�pus sem hagyott maradand�t az ut�korra. A polg�rs�g kialakul�s�val az oktat�s is �talakult oly m�don, hogy el�t�rbe ker�lt a nemzeti nyelv haszn�lata. K�vetelm�nny� v�lt a nemzeti �rt�keknek, m�v�szeteknek az ismerete. A el�reform�ci� kibontakoz�s�val egyid�ben bontakozott ki a tudom�nyok halad�sa, fejl�d�s�k lend�letes els� szakasza. A n�poktat�s �ltal�ban elhanyagolt volt szerte Eur�p�ban, ennek megf�kez�s�re a reform�ci� tan�t�sa egyenesen az �ld�s eszk�ze lett. Ebb�l a korszakb�l kiemelj�k Reuchlin nev�t, aki er�teljesen k�pviselte a klasszikus tudom�nyok meg�j�l�s�t. K�l�n�sen hangs�lyozta az �kori nyelvek fontoss�g�t. A zsid�k nyelv�t k�zkinccs� szeretn� tenni N�metorsz�gban, ezzel kiv�vja mag�nak a paps�g haragj�t. M�sik elismert szem�lyis�ge a kornak Erasmus, aki harcolt a klasszikusok ut�nz�sa ellen, mindamellett, hogy pedag�giai munk�j�t r�juk �p�ti. �j�t�sai k�z�tt figyelemre m�lt� a nyelvtan�t�sr�l sz�l� gondolata. Az anyanyelven t�rt�n� tanul�s a legels� f�zis. Az olvasm�nyok adj�k a t�rgyi tud�st, amely a nyelv tud�s�t k�veti. Az anya nevel�i szerepe a legfontosabb, aki nemcsak az intellektus fejl�d�s�t k�veti, hanem a testi, lelki, erk�lcsi halad�st is. Istenf�lelem -Erasmusn�l azt jelenti, hogy meg kell tan�tani a gyermeket arra, hogy szeretni �s tisztelni kell azt a helyet, amelyet Isten m�ltatott arra, hogy a Kijelent�s hely�nek v�lassza ki mag�nak. A humanizmusban megd�lt, hogy az ember al�rendel�d�tt a t�rgyi val�s�gnak. Megd�lt, hogy a tan�t�s anyaga abszolut. Az anyag abszolut volt�t k�s�bb a dialektikai materializmus el�r�ngatta, but�n elfeledve, hogy az m�r a 16. sz�zadban cs�d�t mondott. Az anyag elnyom� t�mege al�l felszabadul� gyermeket, kezdik tudatosan reag�l� l�leknek tekinteni, akinek nemcsak felfog� k�pess�ge van, hanem alkot� k�szs�ge. (A mi t�rsadalmunk most ezt a harcot v�vja orsz�gos szinten egyre elkeseredettebben, de a l�lektan sz�m�ra egy�rtelm�en, mert a folyamatokat csak k�sleltetni lehet, meg�ll�tani sohasem.) A humanizmus nevel�i m�dszer�nek azonban k�t t�lz�sb�l sz�rmaz� hib�ja is kimutathat�. Egyik az egyh�z abszolutiz�l�sa, mint istenorsz�g�nak f�ldi el�k�pe, m�sik, hogy az egyh�z saj�t azonoss�g�t�l t�volodott el ebben a hamis dimenzi�ban. Ezeket a t�ved�seket a reform�ci� tudja majd helyrehozni.

A reform�ci� nevel�i felfog�s�t a reform�torok szem�lyis�gjegyeib�l olvashatjuk le. Luther az �llam �s a v�rosok fennhat�s�ga al� rendeli a nevel�s feladat�t. Ebben benne van a sz�l�, �s az akkori iskolarendszer kritik�ja egyar�nt. � is a nemzeti nyelv els�dlegess�g�t szorgalmazza, a klasszikus nyelveket az�rt, hogy a Bibli�t eredetiben is olvashass�k. Sz�m�ra ez jelenti a kereszty�ns�g alpj�t. M�rpedig ha anevel�s c�lj�t n�zz�k n�la, akkor azt a kereszty�n ember megval�sul�s�ban tal�ljuk meg. �rdemes megfigyelni, hogy ennek ellen�re nem idealiz�lja az embert, mert mint sz�l�t -m�gha kereszty�n is-, nem tal�lja anevel�s legf�bb let�tem�nyes�nek. Az egyh�z identit�s�nak keres�s�ben kiemelt helyet biztos�t a t�rt�nelem tan�t�s�nak. Vallja, hogy a m�lt megismer�se azon t�l, hogy �nismeret, Istennek �s az � egyh�z�nak ismerete is. Melanchton �ll a pedag�gi�hoz a reform�torok k�z�tt a legk�zelebb. A humanizmus gondolat�t viszi tov�bb, elfordulva a skolasztik�t�l egyre hat�rozottabban aj�nlja a latin �s g�r�g klasszikusokat. Lutherrel egy�tt elk�sz�tik a reform�ci� els� tanterv�t. Az oktat�s nyelvek�nt a latint hat�rozza meg, felt�telezve, hogy az anyanyelv m�r elsaj�t�tott anyag. Az oszt�lyokat nem koroszt�lyok szerint alak�tja, hanem tud�sszintek szerint. Eg�sznapos, illetve heti programot k�sz�t, amelyben helyet ad a testnevel�snek, a di�k- el�ad�soknak, a reggeli �s esti �hitatoknak.Az � elk�pzel�s�n nyugszanak k�s�bb Brugenhagen, Trotzendorf �s Sturm m�dszerei, oktat�si elvei.

Nevel�si rendszert nem alkotott K�lvin J�nos, azonban meghat�roz� volt mindaz, amit ezen a t�ren h�trahagyott. Az embert teokratikus vil�gban tudja boldognak l�tni. Mindenben a teokr�cia �rv�nyes�l�s�t keresi. Err�l sz�l a teol�gi�ja. Az ember feladata Isten akarat�nak felt�tlen teljes�t�se. A nevel�sben ez az elv teljesen �jat hoz, ugyanis Isten akarat�nak a szolg�lata eredeti pedag�gia Ennek megfelelni csak nagyon k�vetkezetes �s szigor� nevel�ssel lehet. Felismerte, �s B�z�val egy�tt gyakorolt�k is, hogy a di�kokat magas erk�csi szintre seg�tett�k, hogy ott az �nfegyelmez�s eszk�zeivel teljes�ts�k anevel�s c�ljait. Ennek a pedag�gi�nak akkora volt a visszhangja, hogy a r�mai katolikusok is igyekeztek ezen elvek szerint iskol�t teremteni. A "metodus katechetike" kialakul�sa Isten Ig�j�nek hirdet�se �s tov�bbad�sa k�r�l bontakozott ki a 16. sz�zadban. �rdekes nyomon k�vetni mik�nt alakultak a nevel�si eszm�k, �s ezek ment�n a pedag�giai elvek. M�gis a legizgalmasabb egyfel�l abban fedezhet� fel, hogy a hitvall�sokban hogyan maradt meg Isten korokat �t�vel� rendelete m�ig �rv�nyesen, m�sfel�l a mindenkori gyermek l�nye: az alak�that�, a nevelhet�, aki m�gis ennek ellen�re l�lek, Isten gyermeke, akit megsz�l�t, �s akinek lelke visszhangozza, azaz "echozza" (kataechozza) a mennyei sz�t.

Cs�ry Istv�n