,. a gyermekvédelemben a legnagyobb eszme a prevenció. Megelőzni azt, hogy a

fiatalkorú a bűn lejtőjére tévedjen. A munka így könnyebb is, mert amikor a bűnbe

belekóstol a fogékony gyermeklélek, már sokkal nehezebb feladat hárul azokra, akik

mentőként jelentkeznek..."

                                                                              Gegus Dániel

             A VARGHA GYULA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

   GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM MUNKATERVE

2016/2017-ES TANÉV

                                                          Készítette:

                                                                     Gyenge Katalin

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Nemesgörzsöny, 2016. szeptember 1.

 Iskolánk Pedagógiai Programjában kiemelten szerepelnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Különösen nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a felzárkóztatásra szorult tanulók segítségadására, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére. Ezek összehangolását hosszú évek óta gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. A fentiek mellett kiemelten fontosnak tartjuk a prevenciót.

Törvényi háttér:

-          A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-          1997. XXXI. Tv. (Gyvt)

-          2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

-          11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-, oktatási intézmények működéséről

-          A 2007 évi LXXXVII. Törvény ( az 1993. évi törv. módosítása)

-          2002. évi IX. törvény

-          A szociális- és gyermekvédelmi törvény 2011 júliusi módosítása

-          A családok tájékoztatásáról szóló 1998.évi LXXXIV törvény

Alapvető, folyamatos feladat:

1, Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos teendők:

- Az osztályfőnökök segítségével a  hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint

   a  veszélyeztetett tanulók felmérése, tanulmányi előmenetelük, szociális

  helyzetük figyelemmel kísérése.

- Szükség esetén felvenni a kapcsolatot a Gyermekjóléti és a Családsegítő

  Szolgálattal

- Fejlesztő csoportok, vagy egyéni foglalkozások alakítása a szaktanárokkal     

   karöltve

            - Tanácsadás a szülőknek és a kollégáknak

            - Fegyelmi eljárásokon való részvétel

            - A hiányzások figyelemmel kísérése, kiemelten az igazolatlan hiányzások

             tekintetében.

2, A szülők körében végzett feladatok:

            - Együttműködés, szemléletformálás

            - Tanácsadás, tájékoztatás a jogokról és kötelességekről

            - Szülői értekezleteken, fórumokon aktív közreműködés

            - Érdeklődés esetén előadások szervezése

            - Esetenként családlátogatás az osztályfőnökkel, vagy a családsegítővel

            - Fogadóóra biztosítása

            - A városi Gyermekjóléti-, és Családsegítő Központ elérhetőségének

            kifüggesztése

3, A tantestület körében végzett feladatok:

            - A gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása

            - Együttműködés, szemléletformálás

            - Tanácsadás, információk, nyomtatványok átadása

            - Szoros kapcsolattartás az iskola vezetésével

            - Továbbképzések szervezése, motiválás a részvételre

            - A nevelőtestület életében az értekezleteken aktív részvétel

            - Szakirodalom ajánlása, tájékoztatás a változó törvényekről

            - Aktív együttműködés az egészségnap és a drog-prevenciós programokon

            - Fokozott figyelem az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal a hátrányos,

            a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók tanulmányaira

            - A hátrányos megkülönböztetés elkerülése

            - Szoros együttműködés az integrációs feladatok ellátásában az

            esélyegyenlőség megteremtése érdekében

4, Önálló feladatok:

            - Kapcsolattartás a külső intézményekkel ( Nev.Tan., Gyermekjóléti Sz.,

  Gyámhatóság, Önkormányzat, szervezetek, egyesületek, védőnő)

            - Pályázati források keresése

            - Szakirodalom, törvények változásának tanulmányozása

            - Továbbképzéseken való részvétel

            - Estemegbeszéléseken való részvétel

            - Nyilvántartások naprakész, folyamatos kezelése

            - Közzétenni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények

            címét, telefonszámát.

            - Szükség esetén a jelzőrendszeren keresztül értesíteni az illetékeseket.

            - Az igazolatlan mulasztások figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzés

            jegyző és a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

            - Együttműködés a DÖK-kel.

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, hallgató meghatározása

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba-fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik.

Alapfokú iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (Pl. egy 9. évfolyam elvégzése, vagy egy középfokú oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség megszerzése nélkül az alapfokú végzettséget nem befolyásolja, hiszen ezek végzettségi szintet nem emelnek.)

b) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba-fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szociális törvény. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján állapítható meg.

Az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családba-fogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Az igazolás módja a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett, környezettanulmány. A környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.

  A hátrányos helyzet megállapításához ezen túl nem elég a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, még egy további körülményt is igazolni kell a kérelem benyújtásánál. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához már kettő fent meghatározott „körülménynek” is teljesülnie kell a jogosultsághoz.

Halmozottan hátrányos helyzet

„Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az fenti  a)–c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,

b) a nevelésbe vett gyermek,

c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.”

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra (egy évre) – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A jogosultság időtartama

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg (egy évre).

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. Jogszabályban került meghatározásra, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét miként lehet megállapítani.

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállása megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnése utáni második hónap elsején.

Veszélyeztetettség fogalma:  Olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

Súlyos problémák:

1. éhezés, nem megfelelő táplálkozás

2. családon kívüli ideiglenes elhelyezés

3. megállapítható alkoholizmus a családban

4. antiszociális, kriminalizálódó baráti kör, csavargás

5. valamely szülő tartós pszichiátriai kezelése

6. nevelési-oktatási intézményből való indokolatlan hiányzás 18 év alatt

7. hatósági, szabálysértési intézkedés kiskorú gyermekkel szemben

8. alacsony jövedelmi viszonyok

9. problémás válás, gyermek-elhelyezési per

Kiemelten súlyos problémák:

1. fizikai bántalmazás a családban

2. a gyermek szexuális zaklatása

3. súlyos elhanyagolás , gondozatlanság

4. megállapíthatóan alkoholizáló, drog fogyasztó gyerekek

5. hajléktanság nem megfelelő lakáskörülmények

6. pszichés bántalmazás a családban, szülői terror

7. tartósan súlyos egészségügyi probléma

Fő feladat ezek feltérképezése, elemzése, segítségnyújtás a tanulónak, tanácsadás,

segítségnyújtás a szülőnek.

Fogadóóra: Minden hónap első hétfőjén 11,00-12,00 h-ig. Eseti megbeszélés: időpont egyeztetéssel.

Programtáblázat

„Fent a felhő szélén

egy angyal mindent lát,

hogy a világot a Földön

gyerekek rajzolják.

Kicsiny,hegyezetlen,

színes ceruzák.”

Kormorán: Egy angyal mindent lát- dalszöveg részlet

HASZNOS TELEFONSZÁMOK

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Pápa

Cím: Pápa, Fő u. 7, 8500

Telefonszám: (89) 318 046

Gyerek és Ifjúsági Telefonszolgálat

116 111

előtag es körzetszám nélkül hívható bárhonnan Magyarország területén

minden nap 0-24 óráig

MOBILROL IS

Hívások a Magyar Telekom es a helyi telefontársaságok jóvoltából ingyenesek!

Gyermek - Ifjúsági Vonal

KRIZISUGYELET

80/505-003

M-M Vonal Ifjúsági Lelkisegély

Vasárnap kivételével 16-20-ig

80/505-001

Rejtőzködő Ifjúsági Lelkisegély

H-P 15-18-ig

80/505-013

Drog Stop

Budapest

NONSTOP

80/505-678

Ifjúsági Lelki segély

munkanapokon 15-19-ig: 80/505-008

Ifjúsági Telefon

Hétfő es Csütörtök 16-19-ig: 80/505-011

Kapcsolat Ifjúsági Telefon

NON STOP

88/407-426

Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért

H-1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.

Telefon: (+36 1) 392-1400 Fax: (+36 1) 392-1411

Segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek

Ingyenes segélyvonal: 06-80-505-101

Minden este (szerda szünnap) 18 es 22 óra között

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Levélcím: 1056 Budapest, Március 15. tér 8.

E-mail: noe@noe.hu

Tel.: 235-09-47

Alapítvány A Lelki Sérült Gyermekekért Vadaskert Kórház és Szakambulancia 1021

Budapest, Hűvösvölgyi út 116. Tel.: 275-00-08

Tel/Fax: 275-1461

Anyaoltalmazó Alapítvány (Átmeneti Anya-es Gyermekotthon) 1201 Budapest, Torok F. u.

257. Tel.: 283-0194; 285-5513; 283-4274

ELET Mentalhigienes Egyesület 1024 Budapest, Filler út 11. Tel.: 212-4529

ELET Mentalhigienes Egyesület 1013 Budapest, Attila út 47. Tel.: 212-4529, Fax: 316-

8525

Esély Budapest – Fővárosi Gyermek es Ifjúsági Alapítvány 1134 Budapest, Pattantyus

u. 4. Tel./Fax: 320-7744

Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány 1077 Budapest, Rottenbiller u. 26. Tel.: 338-

2888

Fővárosi Egészségnevelési Központ Telefondoktor- Szolgálat (17-8 h-ig) hétvégeken éjjel-nappal

Tel.: 317-2111

Gabonamag Gyermek- es Ifjúságsegítő Alapítvány 1213 Budapest, Saska u. 32. Tel.: 420-

8777; 420-8778

Gyermeklánc Alapítvány 1061 Budapest, Paulay Ede u. 44. Tel.: 351-7278

KAPOCS Ifjúsági Önsegítő- Szolgálat 1146 Budapest, Zichy M. u. 14. Tel.: 251-

7266/120; 132

http://www.elender.hu/pecsa

e-mail: pecsa@elender.hu

Kék Vonal Gyermek- es Ifjúsági Telefonos Lelki segély - Szolgálat Tel.: 06-80-505-000

Krízis Alapítvány Gyermekotthona 1225 Budapest, Nagytétényi út 266. Tel./Fax: 226-8961

e-mail: krizis@c3.hu

Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1126 Budapest, Szarvas Gábor u. 58-60. Tel.: 202-

6688; 355-0444

Nemzeti Gyermek- es Ifjúsági Közalapítvány 1145 Budapest, Amerikai út 96. Tel.:

06-80-9-200-027

Országos Gyermekvédő Liga1074 Budapest, Harsfa u. 43. II./15. Tel.: 351-7084

Positiv Magatartásproblémás Gyermekek Szüleinek Egyesülete 1065 Budapest, Horanszky

u. 7. II./20. Tel.: 337-9864

SOS – Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete 1025 Budapest, Felsőzoldmali ut 53.Tel.:

325-9481; 325-9412; 325-9316

Fax: 325-9409