Kálvin János öröksége

A reformációra emlékezve boruljunk le Urunk előtt és tartsunk önvizsgálatot. Vajon mi, most élő kálvinisták mit őriztünk meg hívő életünkben Kálvin tanításaiból, akinek a követői vagyunk. Ma, amikor hívő emberek nagy része azt vallja, hogy a közélettől és a politikától távol kell maradni, sőt némelyek fennen hangoztatják, hogy ők csak Bibliát olvasnak, újságot, könyvet nem, érdemes felidézni református vallásunk alapítójának tanait, aki egy személyben volt egyházi és politikai vezetője Genf városának.

Kálvin János (Jean Calvin) Isten és az ember viszonyából indult ki, amikor megalkotta rendszerét, mellyel gyökeréig megváltoztatta az emberi élet alapjait. Fő művében, az Institutio-ban sokat hivatkozik Pál apostolra és Augustinusra, sőt idéz is tőlük Kálvinnál a vallás mint krisztusi élettartalom jelenik meg, melynek egyedüli zsinórmértéke az Isten akarata. Sorra vehetjük a kálvinizmus éltető befolyását a nemzetek tudományára, politikájára és gazdaságára, annak a tisztázásával, hogy miért éppen a kálvinizmus az, amely mindenütt speciálisan nemzeti jellegű kultúrát terjesztett. A kálvinista ember életformája szerint a hely, ahova életében állíttatik, szent, mert Isten rendelte neki és csak egyedül neki, s ezt be kell töltenie (munka, hivatás), mert Isten akaratát hajtja végre. Az idő is Istené, melyet használatra kaptunk. Mivel minden az övé, ezért kötelességünk az életet megszentelni, az Isten dicsőségére!

 

A világ leghíresebb tudományos intézetei, egyetemei bizonyítják azt a tudósnevelő nemzeti munkát, amelyet a protestantizmus végzett. De nemcsak a tudományt, az irodalmat hatotta át a kálvinizmus azzal, hogy a tudományos problémák iránti általános figyelmet felkeltette, hanem ugyanezt az átalakító értékelő erejét az államnak is szolgálatába állította. A kálvinizmus az állami életben is Krisztus uralkodását akarta véghez vinni Kálvin János tudományos pályára készült, de megértette, hogy Isten más feladatot szánt neki. Akkor hangzott el híres mondása, amikor másodszor érkezett Genfbe: „Szívemet égő áldozatként az Úrnak adom!"1541-64 között irányította a város életét s ez alatt a züllött, szegény Genf virágzó keresztyén városállammá (kantonná) fejlődött. Ezt a nagy változást látva írja Genfből hazájába az évekig Kálvin mellett élt skót reformátor, Knox János: "Itt található Krisztus legtökéletesebb iskolája, az apostolok óta nem volt ilyen a földön."

 

Kálvin létrehozta az egyháztanács intézményét, mely 12 választott presbiterből és a lelkészekből állt. Ez a genfi konzisztórium később a presbiter-zsinati református egyház alkotmány-modelljévé vált szerte a világon. Megírta az egyházi törvénykönyvet, a híres Genfi Kátét, megalkotta szigorú polgári törvénykönyvét is, melynek végrehajtására is gondja volt. Fő művét, az Institutiot tovább bővítette és újra kiadta (magyarra Szenci Molnár Albert fordította le 1624-ben). Amikor 1554-ben párthívei győztek a genfi városi tanácsban, Kálvin elismertette a városi hatóságokkal a konzisztórium függetlenségét, s így döntő szerephez jutott mind a város, mind az egyház vezetésében.

A Kálvin János működésével foglalkozó egyháztörténészek írásai megegyeznek abban, hogy: „eszméi jótékonyan hatottak az újkori gazdasági életre is. Genfet az ő idejében nagy pestisjárvány pusztította, amit rettenetes drágaság és nélkülözés követett. Kálvin városában azonban a munka kötelező volt Ha nem akadt munkaalkalom, ő segített teremteni. Szorgalmas munkára nevelte a genfieket, mindenkinek kötelező volt iskolába járni. A munka-képtelenekről, özvegyekről, árvákról a város gondoskodott. Az ő javaslatára lendült fel újból a már-már feledésbe merülő posztó- és bársonyszövő ipar. Sőt: ettől kezdve erősödött meg az óragyártás és az arany-művesség is - mindkettő hamarosan világhímévre tett szert. Kálvin hirdette először a paraszti és kereskedői munka értékét. A parasztságról csak lekicsinylően szóltak előtte; a kereskedői munkát pedig egyszerűen elítélte a középkori egyház. Európa gazdasági életében fordulópontot jelentett Kálvin bibliamagyarázata a törvényes és méltányos kamat jogosságáról. A modem gazdasági élet indult útjára ezzel a gondolattal, hiszen a pénzfogalom az ipar és a kereskedelem legfőbb feltétele, a gazdasági fejlődés elindítója. Amikor Genf erkölcsi élete megszilárdult, gaz­dasági élete már fellendült, Kálvin egyetem alapítására tett javaslatot. Ez azért figyelemreméltó, mert nem fejedelmi segítségből, hanem a genfi polgárok adományaiból épült Kálvin felhívására néhány hét alatt összeadták a szükséges tízezer aranyat, és egy fél év alatt megépítették az egyetem otthonát (1559). "Balomier dombjaira építsétek a házat, keletről nyugatra, előtte tér maradjon, amelyen sétálni lehessen a szabad levegőn."-adta ki az utasítást Kálvin, a fiatalok egészségére is gondolva. Kálvin hatására a „könnyelmű Genf" puritán, fegyelmezett és kitűnően szervezett, erős várossá, a reformáció egyik központjává, sőt mintavárossá fejlődött."

 

Kálvin köztársaságban élt és demokratikus egyházi kormányzatot alapított. A kálvini egyházak mindenütt foglalkoztak politikával és igyekeztek az ő élet- és világszemléletük szerint átalakítani a politikai életet. A protestantizmus gondolata a passzív rezisztencia, amely évszázadokon keresztül a védekezés egyik módszere volt nemcsak a vallási, hanem a politikai elnyomás ellen is. (Magyarországon is).

A genfi Szent Péter katedrálisban, Kálvin templomában ma is látható az a karosszék, amelyben a nagy reformátor még súlyos betegen is elvitette magát a városi tanács üléseire, annyira fontos volt számára város. Halála előtt a presbitériummal és a városi tanács tagjaival együtt úrvacsorázott, bocsánatot kért tőlük és ezekkel a szavakkal búcsúzott el: SOLI DEO GLÓRIA! Kálvin János fogadalmához hű maradt. Élete valóban égő áldozat volt az Úrért! 55 évesen halt meg, végakaratának megfelelően jeltelen sírban temették el.

Mit köszönhetünk a reformációnak mi magyarok? „Nemzeti nagy létünk temetője, Mohács" után Isten hatalmas lelki ébredést, megújulást készített, amellyel megmentette népünket. Először Luther tanításait hozták be a nyugati egyetemeken tanuló magyar diákok, de hamarosan a kálvini irányzat terjedt el jobban. Magyarországon a kálvinizmus nagy szerepet játszott a magyar nemzeti kultúra terjesztésében és tovább fejlesztésében, a magyar nyelvű irodalom kibontakozásában, az iskolák fölkarolásában és a könyvnyomtatás elterjesztésében. Ezek pedig nemzetünk felemelkedését szolgálták.

 

A reformáció emlékünnepén gondolkozzunk el azon: nem kellene visszatérni a gyökerekhez és sokkal nagyobb felelősséggel imádkozni Istentől kapott hazánkért, népünk megtéréséért és felemelni szavunkat minden Isten ellenes törvény ellen?                          Zika Klára